Königstetten

Königstetten
Königstetten címere
Königstetten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásTullni járás
Irányítószám3433
Körzethívószám02273
Forgalmi rendszámTU
Népesség
Teljes népesség2406 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület13,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′, k. h. 16° 07′48.283333°N 16.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 16° 07′48.283333°N 16.116667°E
Königstetten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Königstetten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Königstetten osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 2534 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Königstetten a Tullni járásban
A volt kastély udvara
Königstetteni pincesor, háttérben a Szt. Jakab-templom tornya

Königstetten a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Tullni-medence és a Bécsi-erdő találkozásánál, a Hauptgraben patak mentén. Legmagasabb pontja a 494 méteres Tulbinger Kogel. Területének 43,5%-a erdő, 40,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz csak egy település tartozik.

A környező önkormányzatok: nyugatra Tulbing, északnyugatra Tulln an der Donau, északra Muckendorf-Wipfing, északkeletre Zeiselmauer-Wolfpassing, délkeletre Sankt Andrä-Wördern, délre Mauerbach.

Története

[szerkesztés]

Königstettent 985-ben említik először Pilgrim passaui püspök (971-991) egyik oklevelében. Neve eredetileg Chunihohesstetin volt, a Chunihoh középfelnémet személynévből származik. 1083-ban már bizonyítottan készítettek itt bort is; Göttweig és St. Pölten, 1292-től pedig a felső-ausztriai Schlägl kolostorainak voltak szőlői Königstettenben. Várát a passaui püspök építtette. 1438-ban II. Albert király mezővárosi jogokat adományozott a településnek. Temploma 1450-ben épült a korábbi kápolna helyett. A templomot az 1590-es alsó-ausztriai földrengés romba döntötte, teljesen csak 1643-ra építették újjá. Bécs 1683-as török ostromakor Sobieski János erre vonult át a város felmentésére.

A 19. században Königstetten lakói főleg piacozásból éltek, mezőgazdasági termékeket szállítottak Bécsbe. 1873-ban a település nagy része leégett. A második világháború bombázásaiban épületei jelentős károkat szenvedtek.

Lakosság

[szerkesztés]

A königstetteni önkormányzat területén 2022 januárjában 2534 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 91%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,7% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 80,5%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,8% mohamedánnak, 10,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (92,9%) mellett a törökök (1,4%), a szerbek (1,3%) és a horvátok (1,2%) alkották.

A népesség változása:

2016
2 285
2018
2 406

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a volt königstetteni kastély, ma városháza
  • a Szt. Jakab-plébániatemplom
  • a chorherrni Szt. Egyed-plébániatemplom
  • a Leopold Figl-kilátó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Königstetten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.