Luc | |||
A községháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Languedoc-Roussillon | ||
Megye | Lozère | ||
Kerület | Mende | ||
Településtársulás | Felső-Allier Településtársulás | ||
Polgármester | Alain Coulon (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 48086 | ||
Irányítószám | 48250 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 207 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 4,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1000 m | ||
Terület | 46,10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Luc weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Luc témájú médiaállományokat. | |||
Luc község Franciaországban, Lozère megye keleti részén. 2011-ben 228 lakosa volt.
Luc az Allier völgyében fekszik, a megye keleti határán, Langogne-tól 12 km-re délre, La Bastide-Puylaurent-tól 8 km-re északra. Keresztülhalad rajta a D906-os megyei út, valamint a Langogne-Villefort-vasútvonal. Számos szórványtelepülés tartozik hozzá: Lestèvenès, Les Fagoux, Les Pradels (Espradels), Bertail, Chaniaux, Rogleton. A község területének 46%-át (2132 hektár) borítja erdő.
Délről La Bastide-Puylaurent, nyugatról Cheylard-l’Évêque és Saint-Flour-de-Mercoire, északról Langogne, keletről pedig (a határt az Allier alkotja) az Ardèche megyei Lespéron, Cellier-du-Luc, Saint-Étienne-de-Lugdarès valamint Laveyrune községek határolják. Közigazgatási területe 925 m és (a Moure de la Gardille gránitfennsíkján) 1386 m között változik.
A falu a történelmi Gévaudan és Vivarais tartományok határán, fontos kereskedelmi- és zarándokút (a Voie Regordane) mentén alakult ki. A 12. században a Randoni bárósághoz tartozó várat építettek az út védelmére. A százéves háború során, 1384-ben három nemesúr (Aigrain, Polignac és Choisinet) védte a várat az ostromló angoloktól, majd a Vivarais-vidéket is visszafoglalták tőlük.
1630 után Richelieu bíboros parancsára a várat lerombolták. 1764-ben a gévaudani fenevad első támadásai ezen a vidéken történtek. 1878-ban Robert Louis Stevenson öszvérrel megtett útján érintette Lucöt; a neves író útvonala ma a GR70-es hosszútávú túraútvonal. Az 1876-ban még 1,3 ezer fős falu lakosságszáma a töredékére esett vissza, viszont az egész megyében itt a legmagasabb az ideiglenesen lakott házak aránya. 2007-ben a falu 332 lakóházából 245-ben (73,8%) csak ideiglenesen tartózkodtak tulajdonosaik.[2]
|
|
|