Múcsony | |||
Fogadalmi Mária kápolna, Múcsony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Viszlai Viktor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3744 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2685 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 170,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 07″, k. h. 20° 40′ 55″48.268661°N 20.681931°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 07″, k. h. 20° 40′ 55″48.268661°N 20.681931°E | |||
Múcsony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Múcsony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Múcsony nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
A Szuha és a Sajó völgyében fekszik, Miskolctól közúton 23 kilométerre északra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Rudolftelep, északkelet felől Edelény, délkelet felől Sajószentpéter, dél felől Berente, délnyugat felől Kazincbarcika, nyugat felől Szuhakálló, északnyugat felől pedig Izsófalva. Szuhakállóval gyakorlatilag összenőtt, de Rudolftelep, valamint a térség két városa, Kazincbarcika és Edelény is 4-5 kilométeres távolságon belül található.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2605-ös út, mely a teljes belterületén végighúzódik. Kazincbarcikával a 2606-os, Izsófalvával a 2609-es út köti össze; határszélét keleten érinti még a 27-es főút is. Nyugati határszéle közelében elhalad a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal is.
Múcsony még az Árpád-korban települt község. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Mulchun alakban írva. 1219-ben borsodi várnépek lakták. 1275 előtt IV. László király egy itteni földet Fulkus fia Farcas mesternek adott, majd tőle elvéve Rátót nemzetséghez tartozó Rátóti Olivérnek és Lőrincnek adományozta. 1283-ban pedig az ugyancsak itt levő királynéi földet Leustach és fiainak adta. 1332-ben már egyháza is volt, a pápai tizedjegyzék szerint papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett.
A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.
1910-ben 1405 lakosából 1401 magyar volt. Az 1405 lakosból 116 római katolikus, 1216 görögkatolikus, 47 izraelita volt. 1972 óta a Miskolci Apostoli Exarchátus székhelye a településen van.
Alberttelep is Múcsonyhoz tartozik. Régen téglagyár működött Alberttelepen, majd bánya, ami az 1990-es évek elején bezárt. Itt található a település általános iskolája, 2017-től Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola néven.[3]
A településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson közel rekordszámú, nem kevesebb, mint 9 jelölt indult a faluvezetői posztért, holtversenyben a Fejér megyei Nadappal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászjákóhalmával, a Nógrád megyei Pásztóval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtass-sal és Tunyogmatolccsal, illetve a Tolna megyei Nagyszokollyal).[5] Ennél is több, 11 polgármesterjelölt abban az évben csak a szintén szabolcsi Pátroha községben indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3151 | 3110 | 3081 | 2890 | 2678 | 2705 | 2685 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallottja magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 1,4% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,8% románnak, 4% ruszinnak mondta magát (13,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,3%, református 9,6%, görögkatolikus 32,4%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13% (26,6% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 3,5% ruszinnak, 1,9% lengyelnek, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, örménynek, szlovénnek és bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,5% volt római katolikus, 8,4% református, 25,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 11,6% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[14]