Magyarföld | |||
A magyarföldi Fatemplom[1] | |||
| |||
Mottó: Rövid beszéd, hosszú kolbász. | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Zsanett (független)[2] | ||
Irányítószám | 8973 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 37 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 3,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 25′ 02″46.777780°N 16.417180°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 25′ 02″46.777780°N 16.417180°E | |||
Magyarföld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarföld témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarföld község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
A település Vas vármegye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik, a Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna közti 7424-es út mentén; közigazgatási területének északnyugati csücskét érinti a 7451-es út is. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben.
A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették.
Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták, akivel a család férfiágon kihalt. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667–70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-összeesküvésben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat.
A török hódoltságbeli történetéről pontos ismereteink nincsenek. A szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valóságtartalma nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak. A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól.
A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a kincstártól a területet. Végül a Szapáry grófok birtoka lett, egészen a 19. század végéig. 1773-ban a Dobraföld nevet viselte, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre.
A 19–20. század fordulóján Dobraföld az Alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította. 1935-ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. Addig fő foglalkozásuk a növénytermesztés és az állattartás volt, és jelenleg is az. A földek termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Minthogy a jelentősebb ipari üzem nem települt a körzetbe, fokozódott az elvándorlás. Mivel a térség hazánk legszebb tájai közé tartozik, a turizmus lehet a gyógyír a bajokra, de ennek még igazán nincs nyoma. A népesség csökkenése miatt a lakosság lélekszáma 2018-bán már csak 37 fő körül volt. A település infrastruktúrája is folyamatosan fejlődik. Kiépült a vízvezeték-hálózat, és a lakások többségében vezetékes telefon is volt.
Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták. 1990-től az önkormányzati rendszer visszaállt, de a közigazgatás szakmai ügyeit öt másik községgel együtt fenntartott körjegyzőséggel oldják meg. Ennek székhelye a jobb közlekedési helyzetben levő Csesztregen található.
2006 és 2011 között polgármestere Rátóti Zoltán színművész volt, aki azután a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett.
A településen 2011. december 11-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani,[10] mert az előző polgármester a megsokasodott teendőire hivatkozva (minden bizonnyal a kaposvári színigazgatói kinevezése miatt) lemondott tisztségéről.[11][14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 29 | 29 | 37 | 38 | 38 | 38 | 37 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 42,4%-a reformátusnak, 24,2%-a római katolikusnak vallotta magát (12,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% ukránnak, 5,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 18,4% református, 18,4% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[16]
Magyarföld a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben. Ezt a területet 1976-ban nyilvánították védetté. Több falu tartozik ide, mint Felsőszenterzsébet, Gödörháza, Magyarszombatfa, Velemér. Megye- sőt országszerte nevezetes az augusztusban megrendezett Lovasnapok, melyet a Vas vármegyei Kerkáskápolna községgel közösen rendeznek évről évre.
A településen van egy háza Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas színművészeknek.[17]