Magyarlukafa | |
A műemlék tájház | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szigetvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Gregorics Csabáné (független)[1] |
Irányítószám | 7925 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 82 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 6,94 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,97 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 10′ 11″, k. h. 17° 45′ 24″46.169800°N 17.756550°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 11″, k. h. 17° 45′ 24″46.169800°N 17.756550°E | |
Magyarlukafa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarlukafa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarlukafa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól északra.
A Zselic délnyugati részén helyezkedik el, központján a Somogyapátitól Vásárosbécig vezető 66 125-ös út halad végig.
Magyarlukafát az oklevelek 1236-ban (más forrás szerint 1234-ben[3]) említették először az oklevelek, Luca alakban írva, majd 1395-ben Lucafalwa, 1408-ban Lukafalwa, később Lukafa, Lukafalwa írásmóddal említik.
A falut a török idők után sokáig csak mint pusztát említették kevés magyar lakossal. 1772-ben németek érkeztek ide, akik a faluban letelepedve üveghutát létesítettek itt. A település lakói emellett nagy számban foglalkoztak makkoltató disznótartással is, kihasználva a Zselic hatalmas erdőségeinek lehetőségeit.[3]
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] mert a korábbi polgármester az előző év decemberében lemondott posztjáról.[14][11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 87 | 92 | 93 | 68 | 87 | 77 | 84 | 82 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 1,2% horvátnak, 1,2% németnek, 1,2% szerbnek mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 4,8%, felekezeten kívüli 19,3% (7,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 81,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 2,6% németnek, 1,3% horvátnak, 11,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 3,9% református, 19,5% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[16]
A falu egyetlen műemléke egy tájházzá alakított népi lakóház,[17] az egykori általános iskolában pedig Lukafa Galéria névvel kiállítótermet rendeztek be. A település turisztikai értékét ezek mellett a három közeli halas- és horgásztó és a zselici tájvédelmi körzet jelenti. Sok látogatót vonz Magyarlukafára a Vendel-napi búcsú is.[3]