Magyarország népessége

Magyarország népessége
Magyarország korfája 2020-ban
Ország	Magyarország
Népesség	9 603 634 fő[1] (2023)
Születési arányszám	9,5/1000 fő (2020)
Halálozási arányszám	14,3/1000 fő (2020)
Teljes termékenységi arányszám	1,38 (2024)
Hivatalos nyelv	magyar nyelv
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország népessége témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 530 fő volt,^[2] ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023-ban közzétett demográfiai adatai alapján 9 603 634 főre csökkent.^[1] 2010 augusztusában 4 302 827 lakást tartottak számon az ország területén. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak, úgy, hogy ezzel együtt magyarnak nem (a 2011-es népszámláláson egy személy több nemzetiséget is megjelölhetett). A magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a. 2021-ben a társadalom 72 százaléka élt városokban.^[3]

Magyarország népessége a XXI. században

Nemzetiségek

A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

A Magyarországon élő külföldiek származás szerinti földrajzi eredete 2001-es adatok alapján

A születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1900 és 2009 között

Bővebben: Magyarország nemzetiségei

^[4][5]

Népszámlálás 2001-2022

Nemzetiség	2001		2011		2022
	Lélekszám	%	Lélekszám	%	Lélekszám	%
magyar	9 416 045	92,3%	8 314 029	83,6%	8 095 852	84,2%
bolgár	1 358	0,0%	3 556	0,0%	3 770	0,0%
cigány	189 984	2,0%	308 957	3,6%	200 306	2,0%
görög	2 059	0,0%	3 916	0,0%	4 773	0,0%
horvát	15 597	0,2%	23 561	0,3%	19 099	0,1%
lengyel	2 962	0,0%	5 730	0,0%	5 602	0,0%
német	62 105	0,6%	131 951	1,6%	98 402	1,0%
örmény	620	0,0%	3 293	0,0%	3 242	0,0%
román	7 995	0,1%	26 345	0,3%	18 195	0,1%
ruszin	1 098	0,0%	3 323	0,0%	5 162	0,0%
szerb	3 816	0,0%	7 210	0,1%	8 035	0,0%
szlovák	17 693	0,2%	29 647	0,3%	25 534	0,2%
szlovén	3 025	0,0%	2 385	0,0%	2 984	0,0%
egyéb	16 086	0,1%	73 399	0,9%	66 654	0,6%
nem válaszolt	570 537	5,6%	1 455 883	14,7%	1 316 716	13,7%
Teljes	10 198 315		9 937 628		9 603 634

• Megjegyzés: A százalékos arányok csak a nemzetiségi kérdésre érdemi választ adók arányát tükrözik
• Egy személy 2001-ben csak egy, 2011-ben viszont több nemzetiséghez tartozónak is vallhatta magát

Világnézeti megoszlás 2022-ben

Bővebben: Magyarország népességének vallási megoszlása

^[6]

Vallás	Lélekszám
Teljes lakosság	9 603 634
Katolikus	2 886 634 (29,22%)
Református	943 982 (9,83%)
Evangélikus	176 503 (1,84%)
Hit Gyülekezete	22 674 (0,23%)
Jehova tanúi	22 249 (0,23%)
Baptista	17 662 (0,18%)
Ortodox keresztény	15 578 (0,16%)
Más keresztény felekezet	78 639
Muszlim	7 983
Izraelita	7 635 (0,08%)
Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó	21 994 (14,5%)
Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó	1 549 610 (16,1%)
Nem kíván válaszolni	3 852 533 (40,1%)

Történelmi

900-1910

Időpont	Népesség	A magyarok aránya	Megjegyzések
900	kb. 800 000 -1348 000	35-55%	Mind a honfoglaló magyarok, mind a Kárpát-medencében élő népek lélekszáma ismeretlen. Szt. István királyságában az államalapításkor közel 1 millióan élhettek. Vékony Gábor szerint (Molnár Erik nyomán) 900 körül 1 348 000 fő élt itt. A honfoglalók számát max. 400 000 főre teszik (Györffy Gy. nyomán)
1222	kb. 2 000 000	?70-80*%	Az Aranybulla ideje. A népesség alakulásban fontos szerepet játszott a besenyők és az úzok letelepítése.
1242	kb. 1 800 000	?	A tatárjárás után. Az első demográfiai mélypont.
1332	2 300 000	?	A pápai tizedjegyzék készítésének idején.
1370	2 500 000	60-70%	Az Anjou-házi királyok kora.
1500	3 500 000	80%**	Az egyházi intézményrendszer és az 1498. évi törvénycikkek alapján, a török hódítás előtt.
1699	3 300 000	50-55%	A karlócai béke ideje (kevesebb mint 2 millió magyar).
1711	3 000 000	53%	A Rákóczi-szabadságharc vége (1,6 millió magyar).
1790	8 525 480	37,7%	3,2 millió magyar (alsó becslés)
1828	3 567 508	40-45%	4,6-5,2 millió magyar (felső becslés)
1846	12 033 399	40-45%	4,8-5,4 millió magyar (alsó becslés)
1880	13 749 603	46%	6,3 millió magyar (alsó becslés)
1900	16 838 255	51,4%	8,6 millió magyar (alsó becslés)
1910	18 264 533	54,5%	9,95 millió magyar (alsó becslés)

• 
  A Magyar Királyság etnikai térképe a 11. században toponímiák alapján (Kniezsa István és Glaser Lajos)^[7]
• 
  A Magyar Királyság etnikai térképe 1495-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve.^[8][7][9]
• 
  A Magyar Királyság etnikai térképe 1784-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve. Az évszázados háborúk és migrációk következtében a Magyar Királyság etnikai arculata megváltozott.^[7][9][8]
• 
  Gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.
• 
  A Magyar Királyság 1910 népszámlálása anyanyelv alapján történt.^{[10][11][12][13]}

• Megjegyzés: A fenti adatok a Magyar Királyság területére vonatkoznak, nem a mai Magyarország területére.
  • Megjegyzés (1500-as 80%): Valószínűtlenül magas arány (a felvidéki hegyvidék tömegében szlovák, Dél-Erdély román és szász, Kelet-Bánság és Beszterce-Máramaros román, Szlavónia horvát összefüggő népessége miatt) . Még a mai Magyarország területére vetítve is kérdéses a 80%-os arány (bár ott hihető), tekintve a városok és a nyugati határvidék jelentős német népességét, a kunok és jászok településeit, akik az elmagyarosodás utolsó fázisában voltak.

1495-1910

^[14]

Magyarország lakosságszámának változása 1715 és 2008 között (a mai országterületre vetítve)

Nemzetiség	1495	1715	1784	1880	1900	1910
Magyarok	990 000 95,9%	1 176 000 79,5%	2 103 000 79,0%	4 402 364 82,4%	5 890 999 85,9%	6 730 299 88,4%
Németek	17 000 1,6%	136 600 9,2%	291 900 11%	606 363 11,3%	604 751 8,8%	553 179 7,3%
Szlovákok	n.a.	37 700 2,5%	130 400 4,9%	199 788 3,7%	192 227 2,8%	165 317 2,2%
Horvátok	1 200 0,1%	58 900 4%	71 700 2,7%	59 251 1,1%	68 161 1%	62 018 0,8%
Egyéb	23 800 2,4%	70 800 4,8%	66 214 2,4%	75 598 1,5%	98 277 1,5%	101 301 1,3%
Összesen	1 032 000	1 480 000	2 663 214	5 343 364	6 854 415	7 612 114

• Megjegyzés: A mai országterületre vetítve

1920-1980

A ma legnagyobb magyar városok népességnövekedése a mai közigazgatási területekre vetítve (Budapest nélkül), 1870-2009

A magyarság százalékos aránya Magyarország kistérségeiben

Nemzetiség	1920	1930	1941	1949	1960	1970	1980
Magyarok	7 155 973 89,6%	8 000 335 92,1%	11 881 455 80,9%	9 076 041 98,6%	9 786 038 98,2%	10 166 237 98,5%	10 638 974 99,3%
Németek	550 062 6,9%	477 153 5,5%	533 045 3,6%	22 455 0,2%	50 765 0,5%	35 594 0,4%	11 310 0,1%
Szlovákok	141 877 1,8%	104 786 1,2%	175 550 1,2%	25 988 0,3%	30 630 0,3%	21 176 0,2%	9 101 0,1%
Románok	23 695 0,3%	16 221 0,2%	1 051 026 7,2%	14 713 0,2%	15 787 0,2%	12 624 0,1%	8 874 0,1%
Ruszinok	–	–	547 770 3,7%	–	–	–	–
Horvátok	58 931 0,7%	47 337 0,5%	12 346 0,1%	20 423 0,2%	33 014 0,3%	17 609 0,2%	13 895 0,1%
Szerbek	17 132 0,2%	7 031 0,1%	213 585 1,5%	5 158 0,1%	4 583 0,1%	12 235 0,1%	2 805 0,02%
Szlovének	6 087 0,1%	5 464 0,1%	20 336 0,1%	4 473 0,1%	–	4 205 0,04%	1 731 0,01%
Cigányok	6 989 0,1%	7 841 0,1%	76 209 0,5%	21 387 0,2%	25 633 0,3%	34 957 0,3%	6 404 0,1%
Egyéb	26 123 0,3%	18 946 0,2%	29 210 0,2%	14 161 0,1%	14 534 0,1%	17 462 0,2%	16 369 0,2%
Zsidók	–	–	139 041 0,9%	–	–	–	–
Összesen	7 986 875	8 685 109	14 679 573	9 204 799	9 961 044	10 322 099	10 709 463

Megjegyzések: Az 1941-es adatok a bécsi döntések utáni Magyarország területére vonatkoznak. A zsidókat (1941 kivételével) vallási kisebbségként kezelték.

A népesedés változásai a mai Magyarország területére vetítve

A magyarországi népszámlálások 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es 2022-es eredménye.

^[15][16]

Magyarország korfája 1960-ban, szembetűnő az első világháború miatti születéskimaradás és a Ratkó-korszak

Magyarország korfája 2005-ben^[17]

Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva

Magyarország népesedésére a 20. században a folyamatos változékonyság, demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az első világháborúig igen jelentős volt a népességnövekedés dinamikája a kedvező népmozgalmi arányszámoknak és a központi országrészben (mai országterület) a tengerentúli kivándorlást ellensúlyozó budapesti vándorlási nyereségnek köszönhetően. A termékenység mérséklődése már a századfordulón megindult, azonban egészen a világháborúig nem volt jelentős. Az első nagy fordulópont a világégés kezdetén következett be, emelkedett a halálozási ráta, drasztikusan visszaesett a termékenység a fiatal férfi népesség távolléte és ezzel összefüggésben a nők munkába állása miatt. A legdrasztikusabb visszaesés Budapesten következett be.^[18] A háború után újra emelkedett a születések száma, viszont a világégés előtti szintet nem érte el, tulajdonképpen ekkor kezdődött Magyarország és Európa demográfiai hanyatlása. A Horthy-korszakban a meghozott szociális és egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (OTI megalapítása, kórházak építése, orvosegyetemek fejlesztése) látványosan növekedett a születéskor várható élettartam (lásd diagram), folyamatosan csökkent a halálozási ráta, azonban a születési ráta ennél nagyobb mértékben csökkent, így a népességnövekedés csillapodásával jellemezhető a korszak. A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki,^[19] részeben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma.^[20] A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okokra visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándorlása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat. Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége.^[21] Az ebben az időszakban születetteket Ratkó-gyerekeknek szokás nevezni, generációjuk szembetűnő Magyarország korfáján. 1956-ban feloldották az abortusztilalmat, a forradalom leverése után pedig eltörölték a gyermektelenségi adót. A tömeges abortuszok (1960 és 1973 között több volt az abortuszok száma, mint a születéseké!^[22]) és a fogamzásgátlás elterjedése miatt az 1960-as évekre jelentősen lecsökkent a termékenység, azóta egy magyar nő az 1974-1977 közti kisebb demográfiai csúcsot leszámítva átlagosan 2-nél kevesebb gyermeket szül, így közel fél évszázada nem biztosított a népesség reprodukciója (újratermelődése). 1962-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön. A '60-as évek óta megkezdődött a halálozási ráta növekedése az elöregedés és társadalmi okok (túlhajszoltság a második gazdaság miatt, stressz, alkoholizmus, a világon legmagasabb öngyilkossági ráta stb.) miatt. A Kádár-korszak szerény népszaporulata egyedül 1974 és 1977 között élénkült meg a Ratkó-unokák megszületése és az abortusz szigorítása miatt. 1981 óta már nem tudta az egyre növekvő halálozások számát az egyre csökkenő születések száma ellensúlyozni, megkezdődött a természetes fogyás, amely azóta is tart. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is súlyosbította, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.^[23] A rendszerváltás óta felgyorsult a népesség csökkenése, üteme 1999-ben érte el mélypontját, azóta enyhén lassult a csökkenés. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, az azóta érkezetteknek köszönhetően csak 2010 augusztusára csökkent az ország népessége a lélektani 10 millió alá. A határon túli magyarok bevándorlása nélkül az ország népességvesztesége meghaladná az 1 000 000 főt (összehasonlításképpen: a pesti oldal lakossága).

Népsűrűség

• 

Természetes népmozgalom

Adatok: Központi Statisztikai hivatal.^[24]

Születések és halálozások

^[25][26]

	Népesség (ezer fő)	Élveszületés	Halálozás	Természetes szaporodás	Nyers születési arányszám	Nyers halálozási arányszám	Természetes szaporodás (1000 főre)	Teljes termékenységi arányszám	Vándorlási különbség
1918		128 000	207 000	-79 000	15.3	25.7	-10.4
1919	7 860	217 000	157 000	60 000	27.6	20.0	7.6
1920	7 940	249 000	170 000	79 000	31.4	21.4	10.0
1921	8 020	255 000	170 000	85 000	31.8	21.2	10.6
1922	8 080	249 000	173 000	76 000	30.8	21.4	9.4
1923	8 170	239 000	159 000	80 000	29.2	19.5	9.7
1924	8 220	221 000	168 000	53 000	26.9	20.4	6.5
1925	8 300	235 000	142 000	93 000	28.3	17.1	11.2
1926	8 370	229 000	140 000	89 000	27.4	16.7	10.7
1927	8 490	219 000	151 000	68 000	25.8	17.8	8.0
1928	8 510	225 000	146 000	79 000	26.4	17.2	9.2
1929	8 580	215 000	153 000	62 000	25.1	17.8	7.3
1930	8 660	220 000	134 000	86 000	25.4	15.5	9.9
1931	8 730	207 000	145 000	62 000	23.7	16.6	7.1
1932	8 783	206 000	157 000	49 000	23.4	17.9	5.5
1933	8 845	194 000	130 000	64 000	21.9	14.7	7.2
1934	8 915	194 279	129 049	65 230	21.8	14.5	7.3
1935	8 980	189 479	136 923	52 556	21.1	15.2	5.9
1936	9 040	183 369	128 333	55 036	20.3	14.2	6.1
1937	9 100	182 449	128 049	54 400	20.0	14.1	6.0
1938	9 159	182 206	130 628	51 578	19.9	14.3	5.6
1939	9 217	178 633	124 591	54 042	19.4	13.5	5.9
1940	9 280	185 562	132 735	52 827	20.0	14.3	5.7
1941	9 340	177 047	123 349	53 698	19.0	13.2	5.7
1942	9 392	187 187	136 844	50 343	19.9	14.6	5.4
1943	9 440	173 295	127 158	46 137	18.4	13.5	4.9
1944	9 250	190 000	144 048	45 952	20.5	15.6	5.0
1945	9 055	169 091	211 323	-42 232	18.7	23.3	-4.7
1946	9 042	169 120	135 486	33 634	18.7	15.0	3.7	2,38
1947	9 093	187 316	117 537	69 779	20.6	12.9	7.7	2,63
1948	9 158	191 907	105 780	86 127	21.0	11.6	9.4	2,63
1949	9 249	190 398	105 718	84 680	20.6	11.4	9.2	2,54
1950	9 338	195 567	106 902	88 665	20.9	11.4	9.5	2,60
1951	9 423	190 645	109 998	80 647	20.2	11.7	8.6	2,53
1952	9 504	185 820	107 443	78 377	19.6	11.3	8.2	2,47
1953	9 595	206 926	112 039	94 887	21.6	11.7	9.9	2,76
1954	9 706	223 347	106 670	116 677	23.0	11.0	12.0	2,97
1955	9 825	210 430	97 848	112 582	21.4	10.0	11.5	2,80
1956	9 911	192 810	104 236	88 574	19.5	10.5	8.9	2,59
1957	9 840	167 202	103 645	63 557	17.0	10.5	6.5	2,30
1958	9 882	158 428	97 866	60 562	16.0	9.9	6.1	2,18
1959	9 937	151 194	103 880	47 314	15.2	10.5	4.8	2,09
1960	9 984	146 461	101 525	44 936	14.7	10.2	4.5	2,02
1961	10 029	140 365	96 410	43 955	14.0	9.6	4.4	1,94
1962	10 072	130 053	108 273	21 780	12.9	10.7	2.2	1,79
1963	10 104	132 335	99 871	32 464	13.1	9.9	3.2	1,82
1964	10 135	132 141	100 830	31 311	13.0	9.9	3.1	1,80
1965	10 160	133 009	108 119	24 890	13.1	10.6	2.4	1,81
1966	10 197	138 489	101 943	36 546	13.6	10.0	3.6	1,88
1967	10 223	148 886	109 530	39 356	14.6	10.7	3.8	2,01
1968	10 275	154 419	115 354	39 065	15.0	11.2	3.8	2,06
1969	10 316	154 318	116 659	37 659	15.0	11.3	3.7	2,03
1970	10 338	151 819	120 197	31 622	14.7	11.6	3.1	1,97
1971	10 368	150 640	123 009	27 631	14.5	11.9	2.7	1,92
1972	10 398	153 625	118 991	34 634	14.8	11.4	3.3	1,94
1973	10 432	156 224	123 366	32 858	15.0	11.8	3.1	1,95
1974	10 479	186 288	125 816	60 472	17.8	12.0	5.8	2,30
1975	10 532	194 240	131 102	63 138	18.4	12.4	6.0	2,38
1976	10 589	185 405	132 240	53 165	17.5	12.5	5.0	2,26
1977	10 637	177 574	132 031	45 543	16.7	12.4	4.3	2,17
1978	10 673	168 160	140 121	28 039	15.8	13.1	2.6	2,08
1979	10 698	160 364	136 829	23 535	15.0	12.8	2.2	2,02
1980	10 707	148 673	145 355	3 318	13.9	13.6	0.3	1,92
1981	10 700	142 890	144 757	-1 867	13.3	13.5	-0.2	1,88
1982	10 683	133 559	144 318	-10 759	12.5	13.5	-1.0	1,78
1983	10 656	127 258	148 643	-21 385	11.9	13.9	-2.0	1,73
1984	10 619	125 359	146 709	-21 350	11.8	13.8	-2.0	1,73
1985	10 579	130 200	147 614	-17 414	12.3	14.0	-1.6	1,83
1986	10 534	128 204	147 089	-18 885	12.2	14.0	-1.8	1,83
1987	10 486	125 840	142 601	-16 761	12.0	13.6	-1.6	1,79
1988	10 443	124 296	140 042	-15 746	11.9	13.4	-1.5	1,78
1989	10 398	123 304	144 695	-21 391	11.9	13.9	-2.1	1,78
1990	10 374	125 679	145 660	-19 981	12.1	14.0	-1.9	1,84
1991	10 373	127 207	144 813	-17 606	12.3	14.0	-1.7	1,85
1992	10 369	121 724	148 781	-27 057	11.7	14.3	-2.6	1,76
1993	10 357	117 033	150 244	-33 211	11.3	14.5	-3.2	1,68
1994	10 343	115 598	146 889	-31 291	11.2	14.2	-3.0	1,64
1995	10 329	112 054	145 431	-33 377	10.8	14.1	-3.2	1,57
1996	10 311	105 272	143 130	-37 858	10.2	13.9	-3.7	1,45
1997	10 290	100 350	139 434	-39 084	9.8	13.6	-3.8	1,37
1998	10 267	97 301	140 870	-43 569	9.5	13.7	-4.2	1,33
1999	10 238	94 645	143 210	-48 565	9.2	14.0	-4.7	1,29
2000	10 211	97 597	135 601	-38 004	9.6	13.3	-3.7	1,31
2001	10 198	97 047	132 183	-35 136	9.5	13.0	-3.4	1,31
2002	10 165	96 804	132 833	-36 029	9.5	13.1	-3.5	1,31
2003	10 129	94 647	135 823	-41 176	9.3	13.4	-4.1	1,28
2004	10 108	95 137	132 492	-37 355	9.4	13.1	-3.7	1,28
2005	10 088	97 496	135 732	-38 236	9.7	13.5	-3.8	1,32
2006	10 072	99 871	131 603	-31 732	9.9	13.1	-3.2	1,35
2007	10 056	97 613	132 938	-35 325	9.7	13.2	-3.5	1,32
2008	10 038	99 149	130 027	-30 878	9.9	13.0	-3.1	1,35
2009	10 022	96 450	130 350	-33 900	9.6	13.0	-3.4	1,33
2010	10 000	90 335	130 456	-40 121	9.0	13.0	-4.0	1,26	12 154
2011	9 958	88 049	128 795	-40 746	8.8	12.9	-4.1	1,24	12 918
2012	9 932	90 269	129 440	-39 200	9.1	13.0	-3.9	1,34	10 822
2013	9 908	88 689	126 778	-38 089	9.0	12.8	-3.8	1,34	4 277
2014	9 877	91 510	126 308	-34 798	9.3	12.8	-3.8	1,41	12 368
2015	9 855	91 690	131 697	-40 007	9.3	13.4	-4.1	1,41	15 119
2016	9 830	93 063	127 053	-33 990	9.5	12.9	-3.4	1,49	13 729
2017	9 797	91 577	131 674	-40 097	9,4	13,5	-4,1	1,49	28 241
2018	9 778	89 807	131 045	-41 238	9,2	13,4	-4,2	1,49	35 623
2019	9 772	89 193	129 603	-40 410	9,1	13,3	-4,1	1,49	37 180
2020	9 769	92 338	141 002	-48 664	9,5	14,3	-4,8	1,56	9 910
2021	9 730	93 039	155 621	-62 582	9,6	16,0	-6,2	1,59	20 820
2022	9 689	88 491	136 446	-47 955	9,1	14,1	-5,0	1,52	36 300
2023	9 597	85 200	127 200	-42 000	8,9	13,3	-4,4	1,50	25 000
2024	9 580

Csecsemőhalálozás

A csecsemőhalálozási arányszám a 2. világháború óta gyorsan csökkent. 1949-ben ez 91,0 volt, 1960-ban 47,6, 1970-ben 35,9, 1980-ban 23,2, 1990-ben 14,8, 2000-ben 9,2, 2010-ben 5,1, 2020-ban 3,4.[5]

Teljes termékenységi arányszám

A termékenységi ráta 2,1-es értéke jelenti a népesség számának stagnálását. Az ez alatti értékek értelemszerűen csökkenést jeleznek. ^[27][28][29]

Nemzetközi összehasonlításban a termékenységi arányszámot illetően Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el. Az utóbbi évtized legkedvezőbb adata a KSH mérései szerint 2021-ben volt, 1,59, ami 2022-re 1,52-re mérséklődött.^[30]

Év Teljes termékenységi arányszám 1900–1901 5.28 1910–1911 4.67 1920–1921 3.84 1930–1931 2.84 1940–1945 2.48 1946-1950 2.55 1951–1955 2.70 1956–1960 2.23 1961–1965 1.83 1966–1970 1.99

Év Teljes termékenységi arányszám 1971–1975 2.09 1976–1980 2.08 1981–1985 1,79 1986–1990 1.80 1991–1995 1.70 1996–2000 1.35 2001–2005 1.30 2006–2010 1.32 2011–2015 1.34 2016-2020 1.50

Év Teljes termékenységi arányszám

Születéskor várható élettartam

^[31]

Magyarország termékenységi rátája megyék szerint (2014)

1.7 - 1.9   1.5 - 1.7   1.4 - 1.5   1.3 - 1.4   < 1.3

2013-ban a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében is az eddig számított legmagasabb érték volt, a férfiaknál 72,01 év, a nőknél 78,73 év. A férfiak 6,9 évvel, a nők 5,0 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint 1990-ben.

Magyarországon a várható élettartamban nem csak a nemek közti különbség jelentős, hanem regionális szinten is nagy eltérések vannak.^[32] 2013-ban a férfiak várható élettartama Budapesten a legmagasabb (73,94 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (69,25 év), míg a nőké Zala megyében a legmagasabb (80,31 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (77,26 év).

A nemek közötti különbség országosan 6,7 év, Budapesten a legkisebb (5,4 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb (8,0 év).

	Férfi	Nő	Különbség
1960	65,89	70,10	4,21
1970	66,31	72,08	5,77
1980	65,45	72,70	7,25
1990	65,13	73,71	8,58
2000	67,11	75,59	8,48
2010	70,50	78,11	7,61
2020	72,21	78,74	6,53

További adatok

2016-ban a magyar lakosság 52 százaléka ugyanazon a településen él, ahol született. Leginkább a falvak lakossága (56%), illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Hajdú-Bihar megyében élők nem költöznek el eredeti lakóhelyükről (66 százalék fölött).^[33] Ezen adatok szerint, érdekes megfigyelés, hogy az 1910-es népszámlálások adataival összevetve, a két, magukat legnagyobb arányban magyar nemzetiségűnek vallott megyében (Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar) a legkisebb az elköltözés aránya.

Magyarország népesedési kilátásai 2023-ban 2050-ig

2023 szeptemberében Obádovics Csilla és Tóth G. Csaba népesedéskutatók a Statisztikai Szemlében tanulmányt tettek közzé Magyarország népességének 2050-ig várható alakulásáról.^[34][35]

Eszerint Magyarország népességének csökkenése a jövőben is folytatódik. A közepes becslések szerint 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken a lakosság. Amennyiben a termékenységet sikerül növelni, 8,8 millió fő él majd az országban. Ha eltekintünk a várható migrációtól, akkor a népesség várható létszáma 8,2 millió fő lesz majd. Népességnövekedés csak Budapesten és környékén várható, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon alig változik, illetve kismértékben csökken, a többi régióban jelentősen, akár 20%-ot is meghaladóan csökken majd a népességszám.

Jegyzetek

1. Előd Fruzsina, Bakró-Nagy Ferenc - Magányosodunk, öregszünk, de egyre jobb munkáink vannak / 12 érdekes ábra Magyarországról (Telex.hu, 2023.12.31.)
2. [1]
3. Pongrácz Rita - Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás (masfelfok.hu, 2021.0727.)
4. 2001-es népszámlálás (nemzetiségek)
5. [2]
6. [3]
7. Kocsis, Károly, Őri Péter, Faragó Tamás, Tóth Pál Péter.szerk.: Kocsis Károly, Őri Péter: Népesedési múlt, Magyarország Nemzeti Atlasza – 3. kötet – Társadalom. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, CSFK Földrajztudományi Intézet (2021). ISBN 978-963-9545-63-2 
8. Kocsis, Károly, Tátrai Patrik, Agárdi Norbert, Balizs Dániel, Bognár András, Bottlik Zsolt, Kovács Anikó, Varga Árpád E., Farkas Zoltán, Keresztesi Zoltán, Koczó Fanni, Nemerkényi Zsombor, Szabó Balázs, Szabó Renáta, Sziládi József, Bagaméri Gergely, Balázs Éva, Butor Zsanett, Gertheis Anna, Szigeti Csaba, Veszely Zsuzsanna, Gercsák Gábor, Klinghammer István. A Kárpát–Pannon-térség változó etnikai arculata a 15. század végétől a 21. század elejéig, 3. kiadás, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet (2015). ISBN 978-963-9545-48-9 
9. Kocsis, Károly, Tátrai Patrik, Agárdi Norbert, Balizs Dániel, Kovács Anikó, Gercsák Tibor, Klinghammer István, Tiner Tibor. A Kárpát–Pannon-térség változó etnikai arculata a 15. század végétől a 21. század elejéig – Térképmagyarázó, 3. kiadás átdolgozott és bővített kiadás (magyar és angol nyelven), Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Geographical Institute (2015). ISBN 978-963-9545-48-9 
10. Kocsis, Károly. V. Népesség és társadalom – Demográfiai jellemzők és folyamatok – Magyarország népessége – Anyanyelv, nemzetiség alakulása, Magyarország a XX. században – II. Kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság (hungarian nyelven). Szekszárd: Babits Kiadó (1996–2000). ISBN 963-9015-08-3 
11. Kocsis, Károly: Series of Ethnic Maps of the Carpatho-Pannonian Area
12. Árpád, Varga E.. Népszámlálások Erdély területén 1850 és 1910 között (1999) 
13. 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana
14. A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009, ISBN 978-963-9545-19-9)
15. Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.hu
16. Tájékoztató a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól , parlament.hu
17. https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal
18. Grafikonok, természetes szaporodás illetve fogyás, 1901-2000 (Népszámlálás)
19. A tömegszállások rejtelmeiről (1922)
20. Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után
21. Száz éve született a Ratkó-korszak névadója (National Geographic)
22. Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
23. Vándorlási különbözet (KSH)
24. Hungarian Central Statistical Office^{[halott link]}
25. B.R. Mitchell. European historical statistics, 1750-1975.
26. http://unstats.un.org/unsd/demographic/products/dyb/dybsets/1948%20DYB.pdf United nations. Demographic Yearbook 1948
27. Magyarország a XX. században / Születési mozgalom és termékenység. Mek.niif.hu. Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
28. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Archiválva 2009. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. (PDF). Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
29. [4]
30. https://hvg.hu/gazdasag/20230922_demografia_termekenyseg_szuletesek - számos grafikonnal
31. Népesség, népmozgalom (1900–)
32. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
33. Drámai adatok, öregszünk, fogyunk. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
34. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2023/2023_09/2023_09_763.pdf
35. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231001/abrakon-mutatjuk-mennyire-kell-felni-a-magyarorszagot-sujto-nepesedesi-katasztrofatol-642611

Források

• népszámlálás2001.hu
• Kamarás Iván: A termékenység alakulása és befolyásoló tényezői (Századvég)
• Születési mozgalom és termékenység
• Stark Tamás: Magyarország háborús emberveszteségei
• nepesedes.hu (cikkek, tanulmányok)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország népessége témájú médiaállományokat.

• Magyarország demográfiai adatai
• Beke Károly - Öt éve nem lépett le ennyi magyar – Megint elindul a tömeges kivándorlás? (Portfolio.hu, 2023.04.09.)
• Haász János, Bakró-Nagy Ferenc - Felkapcsolták a lámpát: eltűnt 334 ezer magyar (Telex.hu, 2023.03.01.)
• Pálos Máté - Sosem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlás között (g7.hu, 2023.02.18.)
• K. Kiss Gergely - Ez az igazi migráció: már minden hatodik magyar külföldön születik (Napi.hu, 2019.04.10.)
• Beke Károly - Már több mint 600 ezer magyar élhet Európában / 2019 is kivándorló év lesz? (Portfolio.hu, 2018.12.23.)
• Szabó Krisztián - 700 ezernél is több magyar él külföldön, 2020 óta egyre többen vándorolnak ki (Átlátszó.hu, 2023.09.25.)
• Krász Zsombor - Nem elég a honvágy és a pénzügyi támogatás a külföldön élők hazacsábítására, az egész rendszeren változtatni kellene (Telex.hu, 2024.04.16.)

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi születési arányszámok
• Népességfogyás Magyarországon
• Magyarország nemzetiségei
• Magyarország népességének vallási megoszlása
• Budapest népessége

• Magyarságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap