Mantidactylus alutus | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Mantidactylus alutus (Peracca, 1893) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mantidactylus alutus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mantidactylus alutus témájú médiaállományokat és Mantidactylus alutus témájú kategóriát. |
A Mantidactylus alutus a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe, az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Madagaszkár endemikus faja. A sziget középső részén, az Ambohitantely Rezervátumtól a Ranomafana Nemzeti Parkig, 1000–2000 m-es tengerszint feletti magasságban honos.
Kis méretű Mantidactylus faj. A hímek testhossza 24–26 mm, a nőstényeké 26–31 mm. Mellső lába úszóhártya nélküli. Háti bőre mérsékelten szemcsézett, változatos színű, gyakran világosbarna, sötétebb mintázattal, néha a gerinc vonalában futó csíkkal. A hímeknek enyhén nyújtható egyszeres hanghólyagjuk és viszonylag nagy méretű combmirigyük van.[1]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nagy, vélhetően nagy az egyedszáma, jól alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez. Populációja stabil.[2]