Martyn Ferenc

Martyn Ferenc
Született1899. június 10.[1][2][3][4][5]
Kaposvár
Elhunyt1986. április 10. (86 évesen)[1][3][5]
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • szobrász
  • festőművész
  • illusztrátor
  • grafikusművész
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Martyn Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10.[6] – Pécs, 1986. április 10.[7]) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: lovag Martyn Arthur és Piatsek Alojzia Gizella voltak.[6] Gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte. 1917-ben hadiérettségizett a pécsi ciszterci gimnáziumban.[7] Ezután kivezényelték a frontra.[7]

1920-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult rövid ideig.[7] 1926–1940 között Párizsban élt és dolgozott, megismerkedett a modern irányzatokkal és azok képviselőivel, mint például De Chirico metafizikus szürrealizmusával. 1934-ben csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz.[7] Időközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport a tagjává választotta. 1940-ben hazatért, és 1945-től kezdve Pécs művészetének meghatározó egyénisége lett.[7]

A második világháború után tagja volt az Európai Iskolának, Kállai Ernővel. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, bár művei nem sorolhatók egyértelműen nonfiguratív irányba (annak ellenére, hogy életének egy szakaszában a párizsi "Abstraction Creation" megbecsült tagjaként alkotott).[8] Az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. Foglalkozott finomkerámiával is, a Pécsi Porcelángyárban készített tálakat, vázákat. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt, szervezőként és publikációival egyaránt fontos szerepet töltött be. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce).[8]

Számos baranyai tanítványa főként Lantos Ferenc szabadiskolájából került ki az 1960-as években: többek között Bocz Gyula, Ruppert János, Kováts Éva stb.

Fontosabb művei

[szerkesztés]

Festmények

[szerkesztés]
  • Hárman a tengerparton (olaj, 1943);
  • Lovas és fegyverhordozó (olaj, 1946);
  • Kakas (olaj, 1955);
  • Tengeri emlék (olaj, 1964);
  • Balatoni táj madarakkal (1973);
  • Madarak (1977-79)

Grafikák

[szerkesztés]

Önálló grafikai kompozíciói közül kiemelkedik A fasizmus szörnyűségei című sorozata.

Illusztrációk

[szerkesztés]

Számos irodalmi műhöz kitűnő illusztrációkat készített, például

  • Petőfi: Az apostol;
  • Cervantes: Don Quijote;
  • Flaubert: Bovaryné;
  • James Joyce: Ulysses;
  • Mallarmé: Versek;
  • Berzsenyi-illusztrációk.

Szobrok

[szerkesztés]
Barbár emlék szobra
  • Szoborterv járommal (1943)
  • Gabriel Fauré emlékére
  • Hangyák emlékműve
  • Vitorlás
  • Barbár emlék és Gabriel Fauré emlékére című plasztikái Pécsett, emlékmúzeuma előtt láthatók.

Társasági tagság

[szerkesztés]

Kitüntetései

[szerkesztés]

Fontosabb kiállításai

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Műveiből állandó emlékkiállítást rendeztek

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ Martyn, Ferenc, Ferenc Martyn
  5. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ a b Születése bejegyezve a kaposvári állami születési akv. 299/1899. folyószám alatt.
  7. ↑ a b c d e f g h i j k Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 489. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  8. ↑ a b Németh Lajos. Modern magyar művészet. Budapest: Corvina, 127. o. (1972. december 10.) 

További információk

[szerkesztés]
  • Martyn mestersége – Bertha Bulcsu interjúja, írása Martyn Ferencről. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 189. o.