Medve (település)

Medve (Medveďov)
Katolikus templom
Katolikus templom
Medve zászlaja
Medve zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterKulacs László
Irányítószám930 07
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség532 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület10,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 55″, k. h. 17° 39′ 49″47.798611°N 17.663611°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 55″, k. h. 17° 39′ 49″47.798611°N 17.663611°E
Medve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Medve (szlovákul Medveďov, németül Weißkirchen) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Győrtől 13 km-re északra, a Duna bal partján, Csilizközben fekszik. Vele szomszédos falvak: Szap, Kulcsod, Balony. A túlparton, a Duna magyarországi, szigetközi oldalán a legközelebbi település Vámosszabadi, bár a folyón Medvénél átívelő híd jobb parti hídfője Győrzámoly külterületén található.

Élővilága

[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészket tartanak számon. 2013-ban négy, 2014-ben és 2015-ben két-két fiókát számoltak össze.[2]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Ősi magyar neve, a Kender, a fejedelmi kísérethez tartozott kék-kendek egykori szálláshelyére utal.

A falubeliek azt beszélik, hogy régen, mikor kiöntött a Duna és az emberek csónakokban éltek, egyszer megláttak egy medvét úszni és utána mentek, hátha elvezeti őket valami szárazföldre. Így is lett, azt a helyet, ahol letelepedtek, elnevezték Medve falunak.

Története

[szerkesztés]

A falu 1252-ben a pozsonyi várbirtok részeként szerepel Willa Medwe castri Posoniensis alakban. Későbbi névalakjai:
1443 Medwe et Kendermedwe
1472 ultrague Medwe
1484 Kysmedwe
1552 Medwez
1609 Weisskirchen
1689 Medwes
1772 Medve

A település a 13. század végétől a Hédervári család birtoka. A későbbiekben két falu, Kis, vagy Kenderesmedve és Egyházasmedve feküdt a mai település helyén. Egyházasmedve iskolája a 16. században már működött.

A 16. század végén portyázó török csapatok mindkét települést teljesen elpusztították, úgyhogy 1609-ben helyén csak néhány halásztanya volt. Ekkor pusztult el Medve község középkori temploma is. A török kiűzése után birtokosa a Héderváry-Viczay család a korábbi Egyházasmedvét németekkel telepítette be, melyek később a visszatérő magyar lakosságba olvadtak. Az új német lakosság új nevet is adott a falunak. Fehértemplomnak, azaz Weisskirchennek nevezte el. Kenderesmedve újratelepítésére nem került sor.

A településnél vezetett át a Dunán keresztül Pozsonyba vivő postaút. Az 1890-es évektől Trianonig, majd 1938-tól 1942-ig komp közlekedett itt, ma híd ível át a Dunán és közúti határátkelője van.

Vályi András szerint „Medve, Veiskirchen. Magyar falu Győr Várm. földes Ura G. Viczay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az öreg Duna partyán, Csilizközben, Győrhöz 1 1/2 mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, búzát leg inkább terem, réttyei jók, erdeje kevés, révjeik vagyon, aranyásznak is lakosai.”[3]

„Kenderes Medve. Szabad puszta Győr Várm. földes Ura G. Viczay Uraság, fekszik az öreg Duna partyán, Szabadinak szomszédságában, Győrhöz egy mértföldnyire, földgye nints, réttye elég, és bőven terem, erdeje szép.” [3]

Szovjet emlékmű a Duna partján

Fényes Elek szerint „Medve (Weiszkirchen), magyar falu, Győr vmegyében, az öreg Duna bal partján, hol egy fő rév van a Poson vmegyéből Győrbe vivő országutban. Lakja 495 katholikus. Van erdeje, jó legelője, sok duna-malma. F. u. gr. Viczay nemzetség.”[4]

1895-ben, miután a dunai gát átszakadt, nagy árvíz sújtotta a községet. Ekkor keletkezett az úgynevezett „Apáti gödör”, ami ma már halastóként hasznosítanak. A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki magyarlakta területekre bevonuló magyar csapatok elsőként 1938. november 5-én a Medvénél létesített hadihídon keresztül lépték át a trianoni határt.[5] A Dunán átívelő híd építése 1939-ben kezdődött,[6] és 1942-ben fejeződött be. Az átadáson részt vett maga Horthy Miklós is. A híd a háború folyamán megrongálódott. Egyszer, egy bombázás során, egy bomba eltalálta a pályatestet, súlyos károkat okozva, másodszor, egy berepülés alkalmával, a Dunába dobott úszóakna sodródott neki a Győr felőli mederpillérnek, és rongálta meg azt. A háború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották 1945 márciusában. Ideiglenesen a szovjet Vörös Hadsereg újíttatta fel, a fogolyként magukkal hozott német műszaki egységgel. A hídon végül, néhány évig tartó újjáépítés után, 1973-ban indulhatott el újra a forgalom.

1956-ban újra árvíz pusztított. A legnagyobb árvíz 1965. június 17-én pusztította a községet, amikor a Kulcsod határában épített gát átszakadása miatt az egész lakosságot ki kellett telepíteni. A gátszakadás helyén ma emlékmű áll.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 781, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 589 lakosából 509 magyar és 65 szlovák volt.[7]

2011-ben 566 lakosából 497 magyar és 58 szlovák volt.[8]

2021-ben 532 lakosából 430 (+14) magyar, 89 (+13) szlovák, 3 egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[9]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Képek a faluról és a környékéről

[szerkesztés]
  • Községháza
    Községháza
  • Kultúrház
    Kultúrház
  • Az első és második világháború áldozatainak emlékműve Medvén
    Az első és második világháború áldozatainak emlékműve Medvén
  • Halottasház
    Halottasház
  • Vadászház
    Vadászház
  • Utcarészlet
    Utcarészlet
  • A 2013-as nagy víz tetőzése (2013. június 8.)
    A 2013-as nagy víz tetőzése (2013. június 8.)
  • Holtág látképe a régi komplejárónál
    Holtág látképe a régi komplejárónál
  • Holtág az erdő alatt
    Holtág az erdő alatt
  • Az ún. „Nagyhíd”
    Az ún. „Nagyhíd”
  • Az ún. „Kishíd”
    Az ún. „Kishíd”
  • Kőút
    Kőút

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk No. 829
  3. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyar Világhíradó (1938): Magyar csapatok bevonulása Felvidékre. [2013. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  6. ↑ Magyar Világhíradó (1939 október): Duna-híd építése Medvénél[halott link]
  7. ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 21.)
  8. ↑ http://portal.statistics.sk/files/ev_narodnost_12_7_v12.pdf Archiválva 2012. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Szlovák Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai
  9. ↑ ma7.sk

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Medveďov
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve (település) témájú médiaállományokat.