Meződ | |
A főutca részlete | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Hegyháti |
Jogállás | község |
Polgármester | Merk Zsolt (független)[1] |
Irányítószám | 7370 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 121 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 12,39 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,41 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 18° 06′ 04″46.287210°N 18.101080°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 18° 06′ 04″46.287210°N 18.101080°E | |
Meződ weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meződ témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Meződ község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Baranya vármegye északi határszélén fekszik, a Hegyhát tájegységben, Sásdtól mintegy 4 kilométerre északra. Közigazgatási területét érinti a Dombóvár-Sásd közti 611-es főút is, de a központján csak a Kaposszekcsőtől Jágónakon idáig húzódó 6519-es út halad végig.
Meződ és környéke már az ókorban is lakott hely volt, területén római korból származó leletek kerültek felszínre.
Nevét az oklevelek 1475-ben említették először, Mezeedként, mint a dombói uradalomhoz tartozó birtokot. A török hódoltság után Esterházy Pál herceg birtoka lett.
A 18. században a magyarok mellé német telepesek is érkeztek a faluba.
A településen 2008. október 19-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 129 | 129 | 129 | 113 | 123 | 127 | 123 | 121 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 3% németnek, 0,7% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 1,5%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 6% (26,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 78%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,8% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 26,8% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[14]