Monok

 A településen világörökségi helyszín található 
Monok
Kossuth Lajos szülőháza
Kossuth Lajos szülőháza
Monok címere
Monok címere		 Monok zászlaja
Monok zászlaja
Mottó: "Monok falu szép helyen van, mert a templom a közepén van."
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterBártfay Emese (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám3905
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1407 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,96 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 21° 08′ 52″48.210200°N 21.147700°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 21° 08′ 52″48.210200°N 21.147700°E
Monok (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Monok
Monok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Monok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Monok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község, amely elsősorban neves szülöttjéről, Kossuth Lajosról ismeretes. A település a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék és a világörökség részét képezi.

Fekvése

[szerkesztés]

Monok a történelmi Zemplén vármegyében, a Eperjes–Tokaji-hegység déli részén, Szerencstől északnyugati irányban 12 kilométerre található. A Zempléni-hegységhez két földtanilag különálló egység csatlakozik, északon a Vilyvitányi-röghegy, délen pedig a Szerencsi-dombvidék. A hegyek ölelésében a Szerencsi-dombság lankás tája oltalmában fekszik a település. Az említett dombság a Hernád folyó és a Tokaji-hegység déli része között terül el és öt észak-déli irányú vonulatra tagolódik. A dombvidék központi része Monok környezetében található. A meglehetősen magasnak számító kiemelkedések zártak és felszínük erdővel fedett. 337 méteres tengerszint feletti magassággal a dombvidék második vonulatának tagja, a Nyírjes tekinthető a térség legmagasabb pontjának. Az ettől alacsonyabban fekvő lankákon korszerű mezőgazdasági termelés zajlik. A gazdák leginkább szántóföldi kultúrák és borszőlő termelésével foglalkoznak, amihez a terület természeti adottságai ideális feltételeket biztosítanak.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Golop, kelet felől Tállya, délkelet felől Ond (Szerencs része), dél felől Bekecs és Legyesbénye, délnyugat felől Megyaszó, nyugat felől Szentistvánbaksa és Nagykinizs, északnyugat felől pedig Hernádkércs és Felsődobsza. A legközelebbi városok: Abaújszántó (11 km) és Szerencs (12 km).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Legyesbénye/Bekecs vagy Golop érintésével, mindkét irányból a 3711-es úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 3702-es út is.

Miskolc felől a 37-es főúton lehet megközelíteni, ami közvetlen kapcsolatot biztosít az M30-as és az M3-as autópályákkal.

Menetrend szerinti autóbusszal Szerencsről közelíthető meg, a 3860-as járattal.

Története

[szerkesztés]
A Monaky-kastély légi felvételen

Monok neve a szerzetest jelentő szláv monoh szóból ered.

Az azonban bizonytalan, hogy a település honfoglalás kori alapítású vagy csak a tatárjárás után hozták létre. Monokot 1273-ban kapták meg a Bogátradvány nemzetségből származó Lúciak, akik ezt követően a faluról Monakyaknak nevezték magukat. A 13. század végén Monok már biztosan létezett, birtokosai fontos nemesi családnak számítottak.

A török korban Monok sem kerülhette el sorsát. Hasszán temesvári pasa 1567-es hadjárata során a törökök felégették a falut, az 1567-es adóösszeírás pusztaként említi. A 16. század végére a falu újra benépesült a Monakyak pedig a felemelkedés útjára léptek. Azonban a felemelkedés csupán rövid tündöklés volt, mivel 1643-ban Monaky János halálával férfiágon kihalt a dinasztia. Ekkor Monaky Anna házasságot kötött gróf Andrássy Mátyással, így a település az Andrássy család tulajdonába került. Az Andrássyak felújíttatták a kiskastélyt, de csak rövid ideig használták. A nemesi rang kiérdemlése ugyanis lehetővé tette számukra, hogy a szomszédos domboldalon egy újabb és nagyobb méretű kastélyt építtessenek.

Ez egy barokk stílusban emelt palota volt, ami a későbbi klasszicista átalakítás során nyerte el napjainkban is megcsodálható formáját. A kastély sokáig a nemesi kulturális élet egyik központja volt, azonban gróf Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után a pazar kastély hosszú időre gazdátlanul maradt. A család már nem tartott igényt a kastélyra, ezért örököse, gróf Andrássy Dénes a Gyermekvédő Ligának ajándékozta és benne általános iskolát alakítottak ki. Azóta a települést egyetlen család sem birtokolja, az Andrássy-kastély pedig napjainkban kulturális célokat szolgál.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Béláné Apjok Klára (független)[4]
  • 1994–1998: Csordás Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Csordás Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Csordás Ferenc (Zempléni Településszövetség)[7]
  • 2006–2010: Szepesi Zsolt László (független)[8]
  • 2010–2014: Demeterné Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2014–2019: Demeterné Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)[10]
  • 2019–2024: Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2024– : Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1700
1665
1631
1489
1426
1416
1407
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (19,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 9,5%, görögkatolikus 1,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,5% (21,1% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% németnek, lengyelnek, görögnek, ukránnak és örménynek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,2% volt római katolikus, 9,5% református, 1,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,4% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[14]

Hagyományai

[szerkesztés]
  • Monok búcsújáró hely is és ezért minden év szeptemberének második vasárnapján kerül megrendezésre a Kálvária-búcsú, melyre sok zarándok érkezik.

Látnivalók

[szerkesztés]
A Monaky-kastély légi felvételen
  • Kossuth Lajos szülőháza
  • Andrássy-kastély
  • Monaky-kastély
  • Reneszánsz kiskastély
  • Világháborús emlékművek
  • Kálvária-búcsúhely[15]
  • A 2005-ben felújított római katolikus templom
  • Ingvár tó
  • A településen haladva sok jellegzetes tornácos házat láthatunk, amelyek a falu ékességei de mindezek mellett a újabb építészet elemei egészítik ki a falu utcáinak képét
  • Hello Wood Merengő Pavilon
  • Fodrász Múzeum

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  6. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  7. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  11. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Monaj Helységnévtár
  14. ↑ Monok Helységnévtár
  15. ↑ bucsujaras.hu - Monok, Szent Kereszt búcsújáró helye

További információk

[szerkesztés]
  • Tamás Edit: Monok, sulinet.hu
  • Európai borutak portál
  • Felső-magyarországi Várak Egyesülete – Monok
  • Monok – linkgyűjtemény
  • Monok nem hivatalos honlapja
  • Hegyaljai Kiss Géza: Monok története; Református Főiskola Ny., Sárospatak, 1926
  • Fejős Imre: A monoki Kossuth emlékkiállítás vezetője; kiállításrend. Rózsa György; s.n., Monok, 1965
  • Zsuffa Tibor: Vezető a monoki Kossuth Emlékmúzeum kiállításához; NPI, Bp., 1972
  • J. Dankó Katalin: Monok, látnivalók; TKM Egyesület, Bp., 1995 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Tamás Edit: Monok; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Tamás Edit: Monok, Kossuth Lajos Emlékmúzeum; 3. jav. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 2002 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Sárközi Sándor: Monok, Kossuth Lajos szülőhelye; Bíbor, Miskolc, 2002
  • A monoki Andrássy-kastély
    A monoki Andrássy-kastély
  • Kossuth szülőháza
    Kossuth szülőháza
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű