Nemes Marcell

Nemes Marcell
Rippl-Rónai József: Nemes Marcell arcképe (1912)
Rippl-Rónai József: Nemes Marcell arcképe (1912)
SzületettKlein Mózes
1866. május 4.[1]
Jánoshalma
Elhunyt1930. október 28. (64 évesen)[2][3][4][1]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • műgyűjtő
  • pénzember
  • műkereskedő
KitüntetéseiSzent Mihály-rend
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (56-1-56)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes Marcell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemes Marcell, jánoshalmi (szül. Klein Mózes) (Jánoshalma, 1866. május 4. – Budapest, Józsefváros, 1930. október 28.)[6] műgyűjtő, műkereskedő, mecénás.

Életpályája

[szerkesztés]

Klein Adolf és Weisz Mária fiaként zsidó családban született a kiegyezés előtt. Bányavállalkozóként gazdagodott meg, s már az 1900-as évek elejétől foglalkozott műkereskedelemmel és fiatal képzőművészek, művészettörténészek mecenatúrájával. Mecénási tevékenységéért 1908-ban királyi tanácsosi, 1910-ben pedig nemesi címet nyert. A nemesi címmel együtt járt a nemesi név, az Osztrák–Magyar Monarchiában szokásos hagyományok szerint jánoshalmi Nemes Marcell, a gyakorlatban, a kereskedelemben, a mecenatúrában továbbra is a Nemes Marcell nevet használta. 1912-ben felvette tagjai sorába a Demokratia szabadkőműves páholy.[7]

Már 1906-ban kapcsolatba lépett Kammerer Ernővel, az Országos Képtár igazgatójával és jelezte, hogy néhány hézagpótló művet óhajt ajándékozni magyar közgyűjteményeknek. Többek között Mányoki Ádám közismert II. Rákóczi Ferenc című képét ő szerezte be 1925-ben a Szépmüvészeti Múzeum számára, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de Kupeczky János, Bogdány Jakab, Orient József alkotásai), vagy még mindig a Régi Képtárban (például Karel Dujardin: Tóbiás az angyallal és a hallal c. képe) is Nemes Marcell adománya, miként El Greco Bűnbánó Magdolna c. alkotása is 1921-ben. Közben a spanyolországi Toledo városában Diego Velázquez műveit kutatva felfedezte El Grecót, s ott, majd Párizsban és Münchenben nyolc festményét jutányos áron megszerezte. 1910-ben felajánlotta őket megvételre a magyar államnak, de az akkor még nem befutott, különös stílusú barokk művész képeiért a hivatalos szakértők még nem adták meg a kért árat.

Nemcsak a fővárosi közgyűjteményeknek ajándékozott, hanem a kecskeméti múzeumnak is abból a célból, hogy létesítsenek képtárat. 70 modern képet adományozott Kecskemétnek, köztük Czigány Dezső, Czóbel Béla, Faragó Géza, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Vaszary János alkotásait. Ezen adományozás 1911-ben történt, a város megbecsülte az adományt, Kecskemét díszpolgárává fogadta Nemest. Az adományozott művek ma is megtekinthetők a Cifrapalotában.

1920-ban Nemes Münchenben telepedett le, a műkereskedelem számára sokkal kedvezőbb volt ott a környezet, de az itthoniakkal soha nem szakította meg a kapcsolatot, minden évben több hétre hazalátogatott. Továbbra is folyamatosan ajándékozott képzőművészeti és iparművészeti alkotásokat közgyűjteményeknek, elsősorban a Szépművészeti Múzeumnak és az Iparművészeti Múzeumnak. Európai léptékű műkereskedő lévén ajándékozott műtárgyakat a müncheni múzeumnak, a madridi Pradónak, s francia múzeumoknak.

Számos híres árverést tartott Münchenben, Párizsban,[8] főleg 1914 körül számos impresszionista képet és néhány Pablo Picasso képet is eladott.

Az első világháború után a Szinyei Merse Pál Társaságon keresztül a Nemes Marcell-díjjal illetve a Nemes Marcell ösztöndíjjal támogatta a fiatal magyar képzőművész-tehetségeket pénzjutalommal, hogy azok Bécsben, Münchenben, Párizsban szerezzenek tapasztalatot a külföldi kortárs képzőművészetekről.

Magánélete

[szerkesztés]

Házastársa Steiner Olga (1873–1911) volt.[9]

Sírja a budapesti Fiumei Úti Sírkertben

1930-ban betegsége miatt Budapesten megoperáltatta magát, a műtét jól sikerült, de pár nap múlva embóliában elhunyt. Klebelsberg Kuno a nemzet halottjának nyilváníttatta a világhírű műgyűjtőt, a Szépművészeti Múzeum márványcsarnokában ravatalozták fel. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Hagyatéka

[szerkesztés]
  • Idősebb korában elkezdett festeni, műveiből 1933-ban hagyatéki kiállítást rendeztek a budapesti Ernst Múzeumban.
  • Magyar festészeti anyagának árveréseit szintén az Ernst Múzeumban tartották meg 1933/34-ben.

Társasági tagság

[szerkesztés]

Díjai, elismerései (válogatás)

[szerkesztés]
  • Királyi tanácsosi cím (1908)
  • Nemesi cím (1910)
  • Kecskemét díszpolgára (1911)
  • A bajor Szent Mihály rend 3. osztálya (1911)
  • Spanyol Katolikus Izabella-rend (1912)
  • A francia becsületrend lovagja (1929)
  • Jánoshalma díszpolgára (2007, posztumusz)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2974/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  7. ↑ Palatinus 1939-II
  8. ↑ 1913 júniusában a francia fővárosban árverésre bocsátotta híres gyűjteményének legjavát. A műalkotásokat két igényes katalógus-kötetben ismertették: Catalogue des tableaux anciens ill. Catalogue des tableaux modernes.
  9. ↑ Nemes Marcellné Steiner Olga halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 436/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Nemes Marcell (jánoshalmi) lásd 170. p.
  • Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. Nemes Marcell, jánoshalmi lásd 465. p.
  • ↑ Palatinus 1939-II: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.  

További információk

[szerkesztés]