Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nemesborzova | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Fehérgyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Nagy Tamás (független)[1] |
Irányítószám | 4942 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 106 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 50,91 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,2 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 38′47.983333°N 22.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 38′47.983333°N 22.633333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesborzova témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesborzova község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban. 220 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, Fehérgyarmattól keletre. A megye legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, ennek is köszönhető, hogy mindössze három településsel szomszédos: északkelet, kelet és délkelet felől kisszekeresi, délnyugat felől nagyszekeresi, nyugat és északnyugat felől pedig mándi területek határolják.
A település központján, annak főutcájaként a 4134-es út halad végig, ezen érhető el Mánd, Vámosoroszi és Nagyszekeres felől is. Északi határszéle közvetlen közelében elhalad a 491-es főút is – az ország távolabbi részei felől ezen érhető el, Fehérgyarmat érintésével –, de a községet a főút ennél jobban nem érinti, az oda utazóknak Mándnál le kell térniük a 4132-es útra, amiből a falu északi határában ágazik ki a 4134-es út.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Nagyszekeres vasútállomása, a központtól körülbelül 2 kilométerre délnyugatra.
Területén gazdag, bronzkori leletanyagot találtak. Nevét egyrészt a nyír szláv megfelelőjétől, másrészt az egykor erdeiben élt borzokról származtatják.
1181-ben említik először. A Borzovay család ősi birtokát 1436-ban a Kölcseyek szerezték meg. A mohácsi csata után martalócok dúlták fel, 1662-ben a szatmári német helyőrség katonái rabolták ki. Az ellenség megfékezésére az erdőben fekvő falut körülárkolták és a Nóborda patak vizével az árkot feltöltötték. Az árkok nyomai még kivehetők. A 19. században a Kálos, Erdélyi, Pápay, Mandy családok voltak földesurai. Akasztófa-hely nevű határrészét a hírhedt Haynau-birtok kapcsán kapta.
1990 előtt Nagyszekeres tárközségeként Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott. 1990-től önálló.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 85 | 88 | 106 | 106 | 105 | 113 | 106 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 6,1% cigánynak (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,1%, református 67,1%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 17,1% (4,9% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% ukránnak, 1% cigánynak, (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,7% volt római katolikus, 60% református, 4,8% görög katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (23,8% nem válaszolt).[20]