Nemeske | |
Nemeske református temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szigetvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Módensziederné Berta Szilvia (független)[1] |
Irányítószám | 7981 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 209 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 20,44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,57 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 01′ 15″, k. h. 17° 42′ 52″46.020711°N 17.714319°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 15″, k. h. 17° 42′ 52″46.020711°N 17.714319°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeske témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemeske község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 9 kilométerre nyugat-délnyugati irányban. A szomszédos települések: észak felől Merenye és Tótszentgyörgy, kelet felől Molvány, dél felől Kistamási, délnyugat felől Pettend, nyugat felől pedig Nagydobsza.
Közigazgatási területén áthalad a 6-os főút, így azon az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. A főút azonban csak Görösgal nevű településrészét érinti, központját észak felől elkerüli, így oda közúton csak egy közel két kilométeres bekötőúton, az 58 109-es számú mellékúton lehet eljutni (ez az út innen még továbbvezet Kistamásiba és azon át Pettend központjáig).
A hazai vasútvonalak közül a települést a Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Nemeske megállóhely a belterület északi szélétől nem messze helyezkedik el, a faluba vezető bekötőút keleti oldalán.
Nemeske nevét az oklevelek 1492-ben említették először. Nevét valószínűleg a faluban élő sok kisnemes után kaphatta.
A nagyrészt magyarlakta település a török időkben is lakott maradt. A török közigazgatási beosztásban Görösgal járási székhely lett.[3] Az 1565-1566 évi török adólajstrom adatai szerint a községben ekkor mindössze 10 ház állt. 1666-ban a Zrínyiek lettek birtokosai, 1746-ban a Batthyány család volt a település birtokosa.
A 18. század végén a település határában erdőt műveltek, valamint búzát, rozst és hajdinát termesztettek. Utóbbi növényhez kapcsolódik egy, a környékben ismert „falucsúfoló legenda”, amely szerint egy alkalommal a nemeskeiek, miután a Beeső csárdában jól felöntöttek a garatra, tónak nézték az egyik virágzó hajdinamezőt, és levetkőztek, hogy átússzák. Ebből eredt a szomszédos falvakban gyakran ismételgetett mondás: „a nömöskeiek megúszták a hajdinát”.[4]
Nemeskéhez tartozik Görösgal puszta is. Itt áll az a kúria, melyet még a 13. században épített a Nádasy család, a kúria később a Stephanich családé lett.
A 20. század elején Nemeske Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
Az 1910-ben végzett népszámlálás adatai szerint Nemeskének ekkor 552 lakosa volt, melyből 548 volt a magyar. Ebből 242 római katolikus, 295 református, 45 izraelita volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A 2001-es év adatai szerint 298 lakosa volt a településnek.
A településen 2008. május 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választás két polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő településvezető is elindult, és meg is nyerte azt.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 229 | 226 | 224 | 205 | 200 | 218 | 220 | 209 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 11% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,1%, református 14,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 22% (6,4% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,9% szerbnek, 0,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt református, 9,6% római katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (72,9% nem válaszolt).[16]