Nikolaus Franz Leonhard Pacassi | |
Portréja a prágai Rosemberg-palotában | |
Születési neve | Nikolaus Franz Leonhard Pacassi |
Beceneve | Niccolò Pacassi |
Született | 1716. március 5. Bécsújhely |
Elhunyt | 1790. november 11. Bécs |
Nemzetisége | olasz |
Működése | |
Munkái | |
Jelentős épületei | laxenburgi kastélyszínház |
Jelentős projektjei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat. |
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.
Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.
Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.
1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.
1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.
Érdemei elismeréseképpen:
1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.
Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.
Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott: