Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Portréja a prágai Rosemberg-palotában
Születési neve	Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Beceneve	Niccolò Pacassi
Született	1716. március 5. Bécsújhely
Elhunyt	1790. november 11. Bécs
Nemzetisége	olasz
Működése	Gorizia Bécs Innsbruck Prága Laxenburg Milánó Buda Pozsony
Munkái
Jelentős épületei	laxenburgi kastélyszínház
Jelentős projektjei	budai vár schönbrunni kastély átépítése pozsonyi vár bővítése
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat.

A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.

Élete

Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.

Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.

1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.

1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.

Érdemei elismeréseképpen:

• 1764-ben a királynő lovaggá (Ritter) ütötte,
• 1769-ben báróvá (Freiherr) emelte.

1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.

Munkássága

Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.

Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott:

• ő tervezte a prágai vár
  • főlépcsőházát és
  • Szent Kereszt-kápolnáját (1753)
  • építette át az Új királyi palotában a Spanyol termet (1748–1749),^[1]
  • építette meg a Pacassi-lépcsőnek (csehül: 'Pacassiho schodiště') nevezett díszlépcsőt a Mátyás-kaputól délre;
• építette meg a laxenburgi kastélyszínházat (1753),
• építette át a budai várat (1753–1765),
• bővítette a pozsonyi vár (1761–1766),
• újította fel a leégett Kärntnertortheatert (1763),
• bővítette a bécsi Hofburgot (1767–1773).
• tervezte és építette klagenfurtban a püspöki rezidenciát (1769–1776),
• tervezte és építette a bécsi Hofburg Vigadó-szárnyának (Redoutensaaltrakt) homlokzatát 1773).

Jegyzetek

1. /120418812.pdf?sequence=1 Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti^{[halott link]}

Források

• Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 399. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információk

• Rövid életrajza (németül)