Nyírbogdány

Nyírbogdány
Nyírbogdány címere
Nyírbogdány címere		 Nyírbogdány zászlaja
Nyírbogdány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállásközség
PolgármesterLisovszki Tamás (független)[1]
Irányítószám4511
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2696 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 53′48.050000°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 53′48.050000°N 21.883333°E
Nyírbogdány (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírbogdány
Nyírbogdány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírbogdány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogdány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírbogdány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
Nyírbogdány látványtérképe

A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától mintegy 16 kilométerre északkeletre. Különálló településrészei Gyártelep, illetve Kónyatelep, melyek a falu központjától mintegy 3, illetve 4 kilométerre helyezkednek el észak-északnyugati irányban. Gyártelepen hozzávetőlegesen 780 ember él.

Határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai-főcsatornába torkollik. Belterülete 327, külterülete 3125 hektár.

A szomszédos települések: észak felől Kék, északkelet felől Demecser, kelet felől Székely, délkelet felől Nyírtét, dél felől Sényő, délnyugat felől Nyírtura, nyugat felől Kemecse, északnyugat felől pedig Vasmegyer.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely a belterületének déli szélén halad el. Főutcája a 3827-es út – ez köti össze Demecserrel,és azon keresztül Dombráddal –, déli településrészén a 3836-os út halad végig, Kemecsével pedig a 3823-as út kapcsolja össze. Gyártelep főutcája a 3827-es útból kiágazó 38 316-os számú mellékút.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírbogdány vasútállomás Gyártelep településrész északnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a már említett 38 316-os út biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodorosz átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte.

1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is.

1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt.

A 16. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebből 3 Bogdányi családbéli volt.

1607-től az akkor vármegyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez.

A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak.

A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott.

A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi.

A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a 17. században már lakatlan terület volt.

1811-ben a község mezővárosi rangot kapott I. Ferenc királytól.

1860-tól a község több járáshoz tartozott.

1920-ban 2115 lakosa volt a falunak. 1930-ban 2388 lakosa volt a falunak.

1944 áprilisában összeszednek és deportálnak mintegy 30 zsidó családot.

1990-től közigazgatási besorolása község.

A község állandó népességszáma megközelítően: 3028 fő. Ebből férfi 1466, nő 1562.

A Nyírbogdányi Ipari Park 2002-ben jött létre, területe 20,5 hektár. Jelenleg három betelepült vállalkozás (Bogdány Plusz Bt., Bogdány Plaszt Kft., G&B Ügyker Kft.) 4,4 hektárt foglal el. Sajátosság, hogy a központtól 4 km-re alakult ki a Gyártelep település rész.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tanicsár Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Tanicsár Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Tanicsár Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh Tibor Zoltán (SZDSZ)[6]
  • 2006–2010: Balogh Tibor Zoltán (SZDSZ-MSZP)[7]
  • 2010–2014: Balogh Tibor Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Balogh Tibor Zoltán (független)[9]
  • 2019–2024: Lisovszki Tamás (független)[10]
  • 2024– : Lisovszki Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2861
2869
2840
2740
2697
2685
2696
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% ukránnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,9%, református 32,5%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4,2% (25,9% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,5% volt római katolikus, 28,8% református, 8,1% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 0,2% ortodox, 6,8% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

2006. június 10-én megnyílt a Bogdányi Tájház a Táncsics Mihály utca 10. szám alatt.

Néprajzi és helytörténeti kiállítás, ingyenes belépés.

Látogatási időpontok: kedd és péntek között 14.00 – 18.00, szombaton és vasárnap 10.00 – 16.00 között, hétfőn szünet.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nyírbogdány Helységnévtár
  13. ↑ Nyírbogdány Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]