Otto Geßler

Otto Geßler
Otto Geßler
Otto Geßler
SzületettOtto Karl Geßler
1875. február 6.
Ludwigsburg
Elhunyt1955. március 24. (80 évesen)
Lindenberg im Allgäu
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
Tisztsége
  • a weimari köztársaság parlamentjének tagja
  • polgármester
  • Reichsminister des Innern (1925. október 23. – 1925. december 5.)
  • Member of the Bavarian Senate (1950–1955)
  • elnök (1950. február 4. – 1952)
Iskolái
Kitüntetéseia Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Geßler témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Otto Geßler (Ludwigsburg, 1875. február 6. – Lindenberg im Allgäu, 1955. március 24.) a Német Demokrata Párt politikusa és a Weimari köztársaság hadügyminisztere volt. Az ő nevéhez fűződik a fegyveres erők újraszervezése az első világháború után.

Élete

[szerkesztés]

Otto Geßler 1875. február 6-án született Ludwigsburgban. Jogi tanalmányokat folytatott, majd 1910-től 1911-ig Regensburg, 1913-tól 1919-ig pedig Nürnberg polgármestere lett. Az 1918–19-es német forradalom után részt vett a Német Demokrata Párt megalapításában és újjáépítési miniszterként tevékenykedett 1919-től 1920-ig. 1920 márciusában kinevezték hadügyminiszternek. Ezt a megbízatást az egymást váltó kormányok ellenére nyolc éven keresztül látta el. 1923 őszén rövid ideig korlátlan hatalmat kapott a rend helyreállítása céljából, melyet a szélsőjobb- és a szélsőbaloldal tevékenysége zavart meg. Hadügyminiszterként támogatta egy a versailles-i békeszerződésben engedélyezettnél erősebb német hadsereg létrehozását.[1][2]

1928 januárjában a parlament baloldali ellenzéke lemondatta a hadsereget érintő pénzügyi botrány következtében. Bár Adolf Hitler hatalomra jutása után nem támogatta aktívan az ellenállást, de Hitler ellenfelei megbízhatónak tartották. A második világháború során a Gestapo letartóztatta a Hitler elleni, 1944. július 20-án bekövetkezett sikertelen merényletben való bűnrészességért és bírósági tárgyalás nélkül hét hónapot különböző koncentrációs táborokban töltött. A háború után a bajor és a német vöröskereszt vezetői tisztségét látta el. 1955. március 24-én hunyt el Lindenberg im Allgäu-ban.[1][2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Encyclopedia Britannica:Otto Gessler (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)
  2. ↑ a b German Resistance Memorial Center:Otto Geßler (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)

Források

[szerkesztés]