Pócsa

Nem tévesztendő össze a következővel: Pacsa.
Pócsa
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Pócsa címere
Pócsa címere		 Pócsa zászlaja
Pócsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterNyisztor Sándor (független)[1]
JegyzőKiss Annamária
Irányítószám7756
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség150 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″45.916667°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″45.916667°N 18.466667°E
Pócsa (Baranya vármegye)
Pócsa
Pócsa
Pozíció Baranya vármegye térképén
Pócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pócsa (németül: Bootsch)[3] község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Villánytól mintegy 5 kilométerre északra, Borjádtól 3 kilométerre délre fekszik. Keleti irányból is e két településhez tartozó területek határolják, így csak két további települési szomszédja van: délnyugat felől Kisjakabfalva, nyugat felől pedig Kisbudmér.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Bóly vagy Siklós-Villány felől, mindkét irányból az 5701-es úton.

Története

[szerkesztés]

A Karasica-patak völgyében fekvő pici, egyutcás település már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.

A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Érdekes, hogy a török után a szerb temetőben helyezték el halottjaikat a katolikusok is. A rácok (szerbek) már a 17. században letelepültek. Itt élt szláv dinasztiák voltak a Radojsics, Melanovics, Borovácz és Vukovics családok.

A Rákóczi-szabadságharc alatt újból néptelenné vált.

A 18. század végén az elnéptelenedett faluba németek költöztek. Az első német telepesek 1780 körül jöttek be Ulmból. Telepescsaládok a következők: Rozinger, Schindler, Schmidt, Wágner. A szláv vezetés továbbra is erős maradt. Jellemző, hogy a pár évtizede összegyűjtött földrajzi névanyagban sok a délszláv határjelölés. 1723-24-ben szerbek érkeztek a faluba, akik azonban az első és második világháború között áttelepültek Jugoszlávia területére.

Elkészült a község címere, benne az egyik motívum az 1803-as pecsétet jelzi. Kisbudmér közelében, a rác temetőnél és a léckerítéses határkeresztnél szántás után őskori, római és középkori cseréptöredékek jönnek elő. A Wágner-portán a volt szerb templom néhány faragott kövét őrzik.

2001-ben lakosságának 13,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pilgermayer Ede (független)[4]
  • 1994–1998: Nickl Antal (független)[5]
  • 1998–2000: Nickl Antal (független)[6]
  • 2001–2002: Nyisztor Sándor (független)[7][8]
  • 2002–2006: Nyisztor Sándor (független német kisebbségi)[9]
  • 2006–2010: Nyisztor Sándor (független német kisebbségi)[10]
  • 2010–2014: Nyisztor Sándor (független)[11]
  • 2014–2019: Nyisztor Sándor (független)[12]
  • 2019–2024: Nyisztor Sándor (független)[13]
  • 2024– : Nyisztor Sándor (független)[1]

A településen 2001. április 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
166
169
171
149
134
154
145
150
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 1,1% horvátnak, 30,3% németnek, 1,1% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 4,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,4% (17,8% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 33,1% németnek, 1,3% horvátnak, 0,6% bolgárnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 6,5% református, 0,6% evangélikus, 1,3% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1905-ben épült. Különlegessége a katolikus templomoknál szokatlan, kazettás mennyezete.
  • Német nemzetiségi tájház.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pócsa (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 19.)
  4. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ a b A 2001. április 8-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 8. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  11. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  12. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ Pócsa Helységnévtár
  16. ↑ Pócsa Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Pócsa honlapja
  • Frey Mária: Kőfaragás Mecseknádasdon / Klug Edit: Kötélverés Pócsán; Tankönyvkiadó, Bp., 1988
  • Erdődy Gyula: Pócsa község története; Önkormányzat, Pócsa, 2000

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]