Pölöskefő

Pölöskefő
A Pálffy-kúria ma faluház
A Pálffy-kúria ma faluház
Pölöskefő címere
Pölöskefő címere		 Pölöskefő zászlaja
Pölöskefő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterMarkotán Mária (független)[1]
Irányítószám8773
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség386 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′, k. h. 16° 57′46.600000°N 16.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 36′, k. h. 16° 57′46.600000°N 16.950000°E
Pölöskefő (Zala vármegye)
Pölöskefő
Pölöskefő
Pozíció Zala vármegye térképén
Pölöskefő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pölöskefő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pölöskefő község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése

[szerkesztés]

A 74-es főúttól mintegy 2 kilométerre keletre található, Nagykanizsától 21 kilométerre északra terül el. Területe sík, helyenként dombos. A község keleti határszélén a Principális-csatorna húzódik végig.

Belterületén kelet-nyugati irányban a Gelse-Zalaszentbalázs közti 7529-es út halad végig, amelybe déli irányból itt torkollik bele a Magyarszerdahely-Kacorlak felől érkező 7531-es út. Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás 3 kilométerre Gelsén van, a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon (Gelse vasútállomás).

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1354-ben történt, Pyliskefew néven. Nevét a Piliske/Pölöske (ma Szévíz) patak után kapta; melynek forrásánál épült. A falu területe a zalai apátság birtoka volt, melyet az Ördög család használt. Az 1400-as években vár is épült a településen, ezt a 16. század elején a Kaczor család vette zálogbirtokba az apátságtól. A törökök többször is elpusztították a falut (1564., 1572.), a tulajdonosai pedig többször el is zálogosították. A török hódoltság korában nem néptelenedett el a falu, 17 házat írtak össze a 17. század elején. 1687-ben Kanizsa elfoglalására gyülekező zsoldos hadak újból felégették a falut, a lakosság a közeli mocsarakba menekült, ahonnan később visszatértek és újjáépítették a települést. 1848-ban már 668-an lakosú volt.

Pölöskefő két önálló községből egyesült. A másik község Dusnok (Duzsnak, Duzsnok, Dusnak). A „dusnok” név szláv eredetű. A kereszténység elterjedésével egyre gyakoribbá vált, hogy a magánbirtokosok és az egyházak felszabadították szolgáikat azzal a kötelezettséggel, hogy a felszabadító lelki üdvéért évenkénti gyászmisékre adományokat adjanak, vagy különféle munkálatokat végezzenek. Azokat, akik e szolgálatot vállalták, dusnokoknak vagy torlóknak nevezték (a szláv dusa – lélek – szóból). Dusnok nevével egy 1290-ben írt oklevélben találkozunk, amely idevaló harangozókról és torlókról beszél. Az 1300-as években Dusnok a zalavári apátságnak adózott. Az 1337-es következő oklevél kápolnáról tesz említést. A község a török hódoltság idején elpusztult. Az 1760-as évektől költöztek bele új lakók és a lélekszám folyamatosan gyarapodott. 1830. december 13-án már temetőt is szenteltek fel. 1876-ban a pölöskefői templom építéséhez Dusnok is nagymértékben hozzájárult.

A helységnévtárak tanúsága szerint a két község egyesülése 1877 és 1882 között történt meg. Az 1898 és 1912 között kötelező helységnévrendezés következtében 1908-ban lett az egyesült község új, végleges neve Pölöskefő, ez előtt a „Pölöskefő-Duzsnak” nevet használták. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság a „Zaladusnok” nevet javasolta, a község a „Pölöskefő-Dusnok” változatot részesítette előnyben. A végső szót a vármegye mondta ki. A döntés úgy szólt, hogy mivel az egykor különálló két község közül Pölöskefő a népesebb, így a község nevében is ennek kell megjelennie.

Napjainkban

[szerkesztés]

Elöregedő település. A falu lakossága csökken. A munkanélküliek aránya magas, jellemző az elvándorlás. Helyi munkalehetőség nincs. Kevés a helyi iparos, vállalkozó, a lakosok a közeli Nagykanizsára vagy Zalaegerszegre járnak be dolgozni.

A 2007-es adatok szerint a községnek 493 lakosa van.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kánnár Antal (független)[3]
  • 1994–1998: Kánnár Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Kánnár Antal (független)[5]
  • 2002–2006: Kánnár Antal (független)[6]
  • 2006–2010: Dominkó Ottó László (független)[7]
  • 2010–2014: Dominkó Ottó László (független)[8]
  • 2014–2015: Orbán Károly (független)[9]
  • 2016–2019: Tóth Jenő (független)[10]
  • 2019–2024: Szollár Norbert (független)[11]
  • 2024– : Markotán Mária (független)[1]

A településen 2016. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
390
373
358
353
374
375
386
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,8%. A lakosok 86,1%-a római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 96,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 1,1% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ a b Pölöskefő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 10. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. ↑ Pölöskefő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Pölöskefő Helységnévtár
  15. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Pálffy család (pálfiszegi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 211.o.)

Híres szülöttek

[szerkesztés]

Mező Ferenc, született: Grünfeld Ferenc (1885–1961) magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok.

Források

[szerkesztés]
  • Pölöskefői historia domus
  • Zalaszentbalázsi historia domus
  • ZALAI MILLENNIUM 36., Helységnévadás a századfordulón

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Pölöskefő
A Wikimédia Commons tartalmaz Pölöskefő témájú médiaállományokat.