PWS–26
| PWS–26 | |
 | |
| Az egyetlen megmaradt PWS–26-os kiképzőgép, a Krakkói Lengyel Repülési Múzeumban | |
| Funkció | Kiképzőgép felderítőgép futárgép könnyű bombázó |
| Gyártó | Podlasiei Repülőgépgyár (PSW) |
| Tervező | Augustyn Zdaniewski |
| Gyártási darabszám | 320 db |
| Rendszeresítők |  Lengyel Légierő  Luftwaffe (Wehrmacht) Román Királyi Légierő |
| Személyzet | 1 |
| Első felszállás | 1935 |
| Szolgálatba állítás | 1937 |
| Szolgálatból kivonva | 1953 |
| Méretek | |
| Hossz | 7,02 m |
| Fesztáv | 8,58 m |
| Magasság | 4620 m |
| Szárnyfelület | 25,0 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 850 kg |
| Max. felszállótömeg | 1120 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Avia Wright Whirlwind csillagmotor |
| Teljesítmény | 164 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 216 km/h |
| Hatótávolság | 458 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 4620 m |
| Szárny felületi terhelése | 48,4 kg/m² |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | egy 7/7 mm-es géppuska |
| Bombák | 2 db 12,5 kg-os légibomba (csak a könnyű bombázókon) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz PWS–26 témájú médiaállományokat. | |
A PWS–26 a lengyel Podlasiei Repülőgépgyár (PWS) által tervezett és épített repülőgép volt. A gépet legtöbb esetben felderítésre és pilóták kiképzésére használták.
Története
[szerkesztés]A Podlasiei Repülőgépgyár építette és tervezte. Alapjául a PWS–16bis gyakorló repülőgép szolgált, annak továbbfejlesztett, felfegyverzett változata. Alkalmassá tették bombavetésre, zuhanóbombázás gyakorlásár, és korlátlanul műrepülhető volt.a Tervezője Augustyn Zdaniewski volt, aki a gép terveit 1934-re készítette el. A prototípussal 1935 tavaszán hajtották végre az első felszállást. A berepülés során könnyű vezethetőséget, jóindulatú repülő tulajdonságokat mutatott, nem volt hajlamos dugóhúzóra. 400 darabra kapott megrendelést a PWS, mely tervbe vette a gép továbbfejlesztését is (PWS–27 és PWS–28 jelzéssel). Sorozatgyártása 1936-ban kezdődött, de csak 1937-ben futott fel a gyártás intenzitása. Havonta átlagosan 10 darabot gyártottak, a maximális gyártási intenzitás havi 18 darab volt. A gépeket a légierő pilóta-iskolái és a repülőklubok kapták. A légierőnél 1938 novemberére 239 darab állt szolgálatba, 1939 nyarán a teljes gyártási darabszám elérte a 310-t. Ezzel – az RWD–8 után – a PWS–26 volt a két világháború közötti lengyel repülőgépipar második legnagyobb számban gyártott repülőgéptípusa.
A lengyel légierőnél a típust futárgépként és kiképzőgépként használták, de néhányat könnyű bombázó és felderítő feladatkörre is rendszeresítettek. A lengyelországi hadjárat idején a PWS–26-ost elsősorban futárgépként használták.
Rendszeresítő országok
[szerkesztés]Eredeti rendszeresítő, első számú alkalmazó és fejlesztő.
Miután Németország lerohanta Lengyelországot, bár a lengyel légierő nagy része elpusztult, néhány megmaradt gépet a Luftwaffe szolgálatába állítottak. Ezeknek a gépeknek a nagyjavítását a PZL 2-es számú, mieleci üzeme (WP–2) végezte el.
A második világháború folyamán több lengyel repülőgép is a Romániába került. Amikor a lengyelek vereséget szenvedtek a németektől, több PWS–26-os gépet evakuáltak Romániába. Később néhány repülőgépet még a németektől is kaptak. A gépeket polgári célra használták, YR-REA-vel kezdődő lajstromjeleket kaptak.
A lengyelek veresége után a román példához hasonlóan a lengyelek Lettországba 33 darab PWS–26-os menekítettek, de ezeket a gépeket Lettország területének német birtokba vétele után, a Luftwaffe lefoglalta és saját szolgálatba állította.
Megmaradt példányok
[szerkesztés]A második világháború után egy Szczecin környékén előkerült, 1937-es gyártású (gyári sorozatszáma: 81.123) PWS–26-os gépet Poznańban kijavítottak, majd 1949–1953 között az SP-AJB lajstromjelet kapott gép a sportrepülést szolgálta. Ez a gép később a krakkói Lengyel Repülési Múzeumba került, ahol napjainkban is megtekinthető.
Műszaki jellemzői
[szerkesztés]Beépített fegyverzetét 7,7 mm-es, légcsavarkörön keresztül tüzelő géppuska alkotta. A bombavetés gyakorlására szolgáló példányokon a szárnyak alá bombazárat szereltek, ezekre mindkét oldalra egy-egy 12,5 kg-os légibombát lehetett rögzíteni. A gépet ellátták egy K–28 típusú fotógéppuskával is, ez a bal oldali alsó szárny alatt kapott helyet.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Andrzej Morgała: Polskie samoloty wojskowe, 1918–1939, Wydawnictwo Ministerstwa Oborony Narodowej, Varsó, 1972, pp. 348–353
- Kenneth Munson: A II. világháború repülőgépei, Műszaki Kiadó, Budapest, ISBN 963-16-0553-1
További információk
[szerkesztés]- A PWS–26 a Lengyel Repülési Múzeum honlapján
- A gép története és a róla készült modell
- A gépet megörökítő videó
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
