Patca | |||
A patcai református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Juhászné Fazekas Lívia (független)[1] | ||
Irányítószám | 7477 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 12,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 17′ 00″, k. h. 17° 43′ 24″46.283369°N 17.723239°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 00″, k. h. 17° 43′ 24″46.283369°N 17.723239°E | |||
Patca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Patca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Patca község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Somogy vármegyében, Kaposvártól délnyugatra, Szenna és Zselickisfalud közt fekvő település.
Patca Árpád-kori település. Nevét 1252-ben Poczyta alakban írva említette először oklevél. 1374-ben Pochcha, 1394-ben Pachya írásmóddal szerepelt az oklevelekben. 1456-ban Ipoltfalvi Miklós nyerte új adományul. Az 1550. évi adólajstromban Szent-Benedekkel együtt fordult elő. 1598–99. évi adólajstromban két Padcza nevű helységet találunk. Az egyik Gereczy Bertalané, a másik Batthyány Kristófé volt. 1660-ban a Koroknai és a Topos családok voltak birtokosai, 1703 körül még a Koroknai családé volt. 1715-ben csak négy háztartást írtak benne össze. 1726-ban már a kaposfői Nursiai Szent Benedekről címzett prépostság birtoka volt, a 20. század elején pedig a Vallásalap volt a nagyobb birtokosa.
Patcától nyugatra feküdt Csókakő-puszta, melyet 1456-ban Ipoltfalvi Miklós nyert adományul.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 220 magyar lakosát jegyezték fel, akik közül 35 római katolikus, 185 pedig református volt.
1944. december 2-án szovjet csapatok elfoglalták a falut.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 62 | 60 | 60 | 65 | 55 | 55 | 54 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,6%, református 21,3%, evangélikus 1,6%, felekezet nélküli 18% (14,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% szlováknak (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,7% volt római katolikus, 12,7% református, 1,8% evangélikus, 1,8% egyéb keresztény, 27,3% felekezeten kívüli (23,6% nem válaszolt).[12]