Pellérd | |||
Brázay-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tajti Zoltán (független)[1] | ||
Jegyző | Dávor Lászlóné | ||
Irányítószám | 7831 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2327 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 107,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 123 m | ||
Terület | 20,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 01′ 60″, k. h. 18° 09′ 00″46.033333°N 18.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 60″, k. h. 18° 09′ 00″46.033333°N 18.150000°E | |||
Pellérd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pellérd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pellérd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Pécs délnyugati szomszédságában, a város központjától körülbelül 7 kilométerre, a Pécsi-síkságon helyezkedik el. A további szomszédos települések: kelet felől Keszü, dél felől Gyód, Regenye és Görcsöny, délnyugat felől Aranyosgadány, nyugat felől Bicsérd, északnyugat felől pedig Cserkút.
A község Pécs felől két irányból is megközelíthető. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a községet észak-déli irányban átszelő 5801-es út, amely a 6-os főúttól húzódik az ormánsági Vajszlóig. Emellett elérhető a település Pécs Megyer városrésze felől is, az 5816-os úton, amely csökkenti a falu átmenő forgalmát.
Közösségi közlekedéssel való megközelíthetősége a térség más településeihez mérten igen jónak mondható, még azzal együtt is, hogy egykori vasútvonala, a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal 1976-ban megszűnt.
A község múltja a régészeti leletek alapján a római korra nyúlik vissza. A honfoglalást követő időben Pellérd környékén az Aba nemzetség birtokai terültek el, s ekkorra tehető a község kialakulása is. A település neve először egy 1305-ös oklevélen jelent meg Pelerd formában, ami egy keresztény kun uraság nevéből, a Beler névből származtatható.
A török időkben a község gyakorlatilag teljesen elpusztult, de a török kiűzése után nagyon hamar benépesült. Ezt bizonyítja, hogy mai templomát 1700-ban, – Szent Margit szűz tiszteletére – szentelték fel. A falu utolsó birtokosa létesítette a halastavakat. Itt volt az ország első selyemszövő gyára.
A település horvát neve a szőkeiek által használt Pelir. A szigetváriak Pelerda alakot használták a falura.[3]
Álló, fekete vonallal kiemelt égszínkék színű tárcsapajzs alsó harmadában szürkésfehér színű ekevas és csoroszlya lebeg szimbolizálva a település mezőgazdasága hagyományait, jelentőségét. Közöttük olvasható az 1305-ös évszám a település nevének írott forrásban történt első említésének évszáma. Az évszámból jobbra felfelé zöldszárú és nyolc zöld levelű, négy bordó-fekete termést tartalmazó eperfaág indul ki. A szőlővessző jelképezi a település szőlőtermesztési hagyományait, az eperfaág a helyi selyemhernyó tenyésztés történetét. A szőlővessző és az eperfaág között szürkésfehér színű bástya található három kapuval és négy bástyafokkal. A bástya, mely megtalálható Baranya vármegye címerében is, megjeleníti a település Baranyához való tartozását. A címerpajzs alatt, annak alsó részéhez illeszkedik egy a két végén kétszer meghajtott, a végén háromszög alakban bevágott világoskék színű sáv, melynek színe két oldalról fokozatosan világosodik, benne fekete nagybetűkkel a település neve: Pellérd.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2255 | 2275 | 2272 | 2245 | 2329 | 2351 | 2324 | 2327 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 1,5% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 2,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,1%, református 5,7%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,9% (24,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,4% horvátnak, 1,1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 3,7% református, 0,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[13]