Perkupa | |||
A római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 3756 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 788 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 41,72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,39 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Bódva-völgy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 20° 41′ 08″48.471250°N 20.685419°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 20° 41′ 08″48.471250°N 20.685419°E | |||
Perkupa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perkupa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Miskolctól 49 kilométerre északra fekszik, a Bódva völgyében. A közvetlenül határos települések: észak felől Szögliget, északkelet felől Bódvarákó és Martonyi, délkelet felől Szalonna, dél felől Szendrő, nyugat felől Varbóc, északnyugat felől pedig Szin.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 27-es főút, mely a központján is áthalad. Ott ágazik ki belőle (a 35+750-es kilométerszelvényénél, nyugati irányban) a Varbócra vezető 26 112-es számú mellékút, és alig néhány méterrel arrébb, északi irányban a 26 116-os számú mellékút is, amely a község Dobódél nevű, különálló településrésze számára biztosít közúti kapcsolatokat. A tőle délnyugatra fekvő Szőlősardóval a község déli széle közelében kiágazó 26 109-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között: Perkupa megállóhely a faluközpont keleti szélén, Jósvafő-Aggtelek vasútállomás pedig a település északi határszéle közelében.
Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Neve valószínűleg szláv eredetű; jelentése: keresztárok földhányással. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1332-ben már bizonyítottan templomos hely volt.
1526-tól a Bebekek tulajdonába került. A 16. század derekán református hitre tért a falu népe, és a reformátusok birtokba vették a középkori templomot. 1562-ben a törökök felégették. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. Egy 1590-es híradás szerint fatalpas temploma Szögliget filiája volt. Az 1784-es tűzvészben leégett a falu 46 háza, a paplak és a templom, az egyház minden felszerelésével (kegyszerek és anyakönyvek). 1785-ben már állt az új templom és lelkészlakás, de 1797-ben ismét a tűz martalékává lett a templom, a parókia, az iskola és 108 ház; még a harang is elolvadt a haranglábon. Az új, késő barokk stílusú templom építését még abban az évben elkezdték.
1896-ban vasútállomást kapott. 1919-ben Perkupa és Szalonna községek között húzódott a cseh csapatok demarkációs vonala.
A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek. A terméket a helyszínen őrölték, majd talajjavításra használták. A gazdaságtalan bányát és vele az őrlőüzemet bezárták; az üzemcsarnokokban sokáig díszkőmegmunkáló üzemelt. Az egykori bánya területén 2009 februárjában kellett volna megnyitni Magyarország első klímagyárát, amely a tervek szerint kizárólag szél-, nap- és geotermikus energia felhasználásával üzemel majd.[4] A beruházást 2009. október 29-én átadták.[5]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 848 | 841 | 812 | 737 | 765 | 797 | 788 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 20,2% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 32,7%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 5% (2,7% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 20% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,1% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,1% volt római katolikus, 24,4% református, 1,7% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 9,3% felekezeten kívüli (17,1% nem válaszolt).[16]