Pinkamindszent | |||
A Mindenszentek plébániatemplom, bal oldalt a 8708-as útnak a falun átvezető szakaszával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csiszár István (független)[1] | ||
Irányítószám | 9922 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 175 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 02′ 19″, k. h. 16° 29′ 05″47.038650°N 16.484800°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 19″, k. h. 16° 29′ 05″47.038650°N 16.484800°E | |||
Pinkamindszent weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinkamindszent témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pinkamindszent (németül: Allerheiligen) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Körmend és az Ausztriához tartozó Németújvár között úgyszólván félúton helyezkedik el, közvetlenül az osztrák határ mellett; Körmendtől 13, Németújvártól 12 kilométerre fekszik. Határában folyik a Pinka folyó.
A határ magyar oldalán egyetlen települési szomszédja van: kelet felől Vasalja; emellett északkelet felől egy rövid, kevesebb mint 400 méteres szakaszon érintkezik még Szentpéterfa határszélével is, de közlekedési kapcsolat nincs a két község között.
A határ osztrák (őrvidéki) oldalán a szomszédai: dél felől Lovászad (Luising), délnyugat felől Karácsfa (Hagensdorf im Burgenland), nyugat felől Szentkút (Heiligenbrunn) és Strém (Strem), észak felől pedig Nagysároslak (Moschendorf).
Kizárólag közúton érhető el, Vasalja és a strémi határátkelőhely felől a 8708-as úton, a nagysároslaki határátkelőhely irányából pedig a 87 113-as számú mellékúton. Az ország belső részei felől a legegyszerűbben a 8-as főúton közelíthető meg, horvátnádaljai letéréssel.
Ősrégi lakóhely, melyet leletek bizonyítanak. Az első okleveles említése 1221-ből származik. Katolikus plébániája 1698-ban keletkezett, temploma 1790-ben épült, berendezése késő barokk. Kegyura Mária Terézia Dorottya főhercegnő. Egy ideig a pornóapáti uradalom része, majd az Eszterházyak és a Liechtenstein hercegek birtokolták. A két világháború között nagyobb birtok a területén nem volt, lakosai közép-, kis- és törpebirtokosok.
A századfordulón az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági prosperitása a községet kedvező helyzetbe hozta. A község virágkorát élte a Batthyány család alatt, több mint 800 fős lakosságával, vendéglőivel, malmával, vasútállomásával, iskolájával. Körjegyzőségi székhely volt: Nagysároslak, Lovászad, Vasalja, Németbükkös tartozott hozzá. A trianoni békeszerződést követő vonzáskörzet elvesztése, a második világháború utáni vasfüggöny, az urbanizáció, a körzetesítés a községet folyamatosan sorvasztotta el, mára 170 fő alá csökkent a lakosságszáma.
A temploma előtt található első világháborús emlékmű a község 13 áldozatának állít emléket. 1945. április 14-én itt értek véget a magyarországi harcok. A Körmend–Németújvár-vasútvonal 1899. szeptember 1-jén nyílt meg 23 kilométer hosszan. A második világháború után a vasútvonal forgalma csak magyar oldalon maradt fenn 1959. szeptember 30-ig, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútállomás emeletes épülete még áll.[3] Az infrastruktúra kiépítése későn kezdődött, a vízhálózat kiépítésének befejezése az 1990-es évek elején történt meg. Ezt követte a földgáz hálózat megépítése. Intézményként a faluban a Kultúrház található, az épülethez könyvtár, nagyterem, orvosi rendelő, irodahelyiség és italbolt is tartozik.
A településtől nyugatra 2004. május 1-jén került sor a Pinkamindszent-Szentkút átkelőhely megnyitására, majd a határellenőrzés a Schengeni egyezményhez való csatlakozással 2007-ben megszűnt. A falu központjában lévő utak megújultak, és egy körforgalom is létesült. Északi irányba, a Nagysároslakra menő út megnyitására az osztrák falu lakosságának ellenállása miatt várni kellett, azóta az út üzemel.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 164 | 152 | 156 | 178 | 166 | 174 | 175 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak mondta magát (22,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 1,3% (26,6% nem nyilatkozott).[13]