Pula | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jáger István Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 8291 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 162 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″46.997169°N 17.645711°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″46.997169°N 17.645711°E | |||
Pula weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pula témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pula (németül Pulau) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
A Balaton-felvidéket a Déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban, a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, Veszprémtől 25 kilométerre nyugatra fekszik. A főútba itt torkollik bele észak felől, Ajka irányából a 7309-es út, ezen az úton Ajka mintegy 20 kilométer távolságban érhető el. Pula az Eger-séd (Eger patak) völgyének legkeletibb települése.
Határában kora vaskori, Árpád-kori településnyomok találhatóak. A falu közelében állt a 13. században alapított tálodi monostor, amely a 16. században elnéptelenedett, majd a török veszély miatt felrobbantották. Pula első írásos említése 1357-ből származik (Pola); ekkor a Rátóti család birtoka volt. A 16. századtól elnéptelenedett. A község lakossága 70-80%-ban német nemzetiségű, őseiket az Esterházy család hívta be 1746-ban. A község arculata ma is őrzi a német építészeti hagyományokat, az udvart lezáró, keresztben álló pajtákat.
Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 195 | 196 | 194 | 186 | 178 | 168 | 162 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 32,8% németnek, 3,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,2%, evangélikus 6,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,6% (11,1% nem nyilatkozott).[11]