Rozsály

Rozsály
Rozsály címere
Rozsály címere		 Rozsály zászlaja
Rozsály zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterSztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4971
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség594 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′, k. h. 22° 48′47.916667°N 22.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 22° 48′47.916667°N 22.800000°E
Rozsály (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Rozsály
Rozsály
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Rozsály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Korszerű almaültetvény Rozsály határában

Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekszik, a magyar-román határ közvetlen közelében.

A szomszédos települések: észak felől Tisztaberek, északkelet felől Kishódos és Nagyhódos, kelet felől Méhtelek, dél felől Zajta, nyugat felől pedig Gacsály. Közigazgatási határa a belterülettől délnyugatra, egy rövid, kevesebb, mint egy kilométeres szakaszon egybeesik az országhatárral, így ott Atya (Atea) községgel is határos.

A környék jelentősebb, távolabb fekvő települései közül Csengersima 19, Csenger 25, Mátészalka pedig 55 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község központján keresztülhalad a 4143-as út, ez köti össze Gacsállyal és Nagyhódossal is. A tőle északra fekvő településekkel és a 491-es főúttal a 4132-es út, Csegölddel a 4146-os út, Zajtával pedig a 41 135-ös számú mellékút biztosít összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Rozsály megállóhely a központtól jó 2 kilométerre délnyugatra, külterületen helyezkedik el, a 4146-os út mellett.

Története

[szerkesztés]

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből. 1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal írásmóddal szerepel.

A 15. században két Rozsály volt, nevüket Kisrosal és Naghrosal alakban írták. Nagyrozsály a Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék volt. Kisrozsály a 15. században az Atyai és Gacsályi családoké, de később ez is a Rosályi Kún családé lett.

Az uradalom központját, Rozsályt a 16. század végén már a rokon Kusalyi Jakcsokkal együtt bírták.1445-ben a hatalmas rozsályi uradalom már 50 településből állt, a tőle több mint 50 km-re levő Csaholy (Nyírcsaholy), Zalka (Mátészalka), Jármi, Jánosi (Kántorjánosi) és Hodász is hozzá tartozott. 1562-ben, mikor a török Szatmárt ostromolta, a környék urai Rozsályra menekültek. A török sereg a rozsályi várkastélyt is megostromolta, de az Egerből jött védősereg megmentette a felprédálástól. 1564-ben János Zsigmond Ecsed (Nagyecsed) ostromára menvén útba ejtette és elfoglalta.

A rozsályi uradalom mindaddig a Kúnoké maradt, míg Kún István főispánban – aki feleségétől Széchy Máriától elvált – ki nem halt. Ekkor leányágon a Maróthy családé lett, s mint vér szerinti rokonok még a Barkóczy, a Sennyei, a Ghillányi, a Vécsey és a gróf Majláth családok örököltek részeket. A 18. században és a 19. században a Lónyay család, a Surányi család, a Becsky család, az Ujhelyi, a Pogány és Rhédey családok is birtokosai lettek. 1878-ig a Maróthyak voltak a fő birtokosai, ekkor az Isaák család (Isaák Dezső) vette meg, s a régi Kún-kastélyt, melyet 1669-ben Karl von Strassaldo leromboltatott, felújíttatta, azonban a kastély később egy tűzvész alkalmával leégett. A 20. század elején birtokosa Isaák Elemér volt.

Amikor Rozsályon 1992-ben felbomlott a Rákóczi Mgtsz, a privatizálás mellett nyolcvanöt hektár föld önkormányzati tulajdonban maradt, melyet a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítvány kezelésébe került. Ennek révén a település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő venyige-bálázó alkalmazásával.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ignácz Zoltán (független)[4][5]
  • 1994–1998: Ignácz Zoltán (független)[6][7]
  • 1998–2002: Ignácz Zoltán (független)[8][9]
  • 2002–2006: Ignácz Zoltán (független)[10][11]
  • 2006–2010: Sztolyka Zoltán (független)[12]
  • 2010–2014: Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2014–2019: Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019–2024: Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2024– : Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
814
809
809
706
641
603
594
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 16,2% cigánynak, 1,1% románnak, 0,9% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,8%, református 47,6%, görögkatolikus 19,5%, felekezeten kívüli 8,8% (10,5% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 22% cigánynak, 0,8% románnak, 0,5% ruszinnak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5% volt római katolikus, 46,2% református, 23,4% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 9,4% felekezeten kívüli (14,2% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A rozsályi kastély[19]
  • Műemlék református temploma – a régi, ismeretlen építésű idejű templom két, 17 méter hosszú falát érintetlenül hagyva – 1895-ben, a torony 1925-ben épült. A berendezést 1895-1896-ban készítették; a belső térben sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat, a nyugati félkörívben falazott kőszószék van. A szószék koronája és a karzat alatt elhelyezett támlás lóca feltehetően a 18. század végén készült.[20]
  • Görögkatolikus temploma, melyben szép ikonok láthatók.
  • Maróthy János 1848-as huszárkapitány síremléke
  • A falu szülötte dr. Béres András néprajzkutató, levéltáros.
  • Rozsályi kastély

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Elelmiszer.hu: Példaértékű a magyar önfenntartó falu Archiválva 2018. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013
  4. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  6. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  8. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  9. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  10. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  11. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  12. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  13. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  14. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  15. ↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Rozsály Helységnévtár
  18. ↑ Rozsály Helységnévtár
  19. ↑ Rozsály - legendás várak
  20. ↑ Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) 875 o. ISBN 963-00-1458-0. A torony építésének időpontja a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) ISBN 963-05-3683-8 kiadványban tévesen: 1927 (289. o.).

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]