Répcevis

Répcevis
A Szent András templom a kálváriával
A Szent András templom a kálváriával
Répcevis címere
Répcevis címere		 Répcevis zászlaja
Répcevis zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterHollósi Péter Pál (független)[1]
Irányítószám9475
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség320 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,09 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 37″, k. h. 16° 40′ 21″47.443689°N 16.672431°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 37″, k. h. 16° 40′ 21″47.443689°N 16.672431°E
Répcevis (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Répcevis
Répcevis
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Répcevis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Répcevis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Répcevis (németül: Heils) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.

Fekvése

[szerkesztés]

Kőszeg közelében, közvetlenül a magyar–osztrák határ mellett fekszik, a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zsira, kelet felől Gyalóka, délkelet felől Szakony, délnyugat felől pedig Peresznye. Északnyugat felől Ausztriához tartozó területek határolják, a legközelebbi település abból az irányból Locsmánd (Lutzmannsburg).

Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt csapadékosabb és kissé hűvösebb az országos átlagnál, de a csapadék eloszlása igen változó.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Zsira vagy Horvátzsidány-Peresznye érintésével, a 8627-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 87-es főútról Kőszegen át, a 84-es főútról lövői, vagy a 85-ös főútról fertőszentmiklósi letéréssel érhető el.

Közösségi közlekedéssel a Sopron–Kőszeg–Szombathely(–Nagykanizsa) viszonylaton közlekedő autóbuszjáratokkal lehet eljutni a községbe. Régebben elérhető volt vonattal is, de 1974-ben a Sárvár–Répcevis-vasútvonalat megszüntették. Kerékpárút köti össze Zsirával és Locsmánddal, amiről leágazva Bükön át egészen Bőig lehet kerékpározni.

Története

[szerkesztés]

Répcevisen régészeti ásatások során került elő két lakóverem, amiket Nováki Gyula régész tárt fel a volt téglagyári agyagveremben. Az egyik a korai vaskorból, Kr. e. 800–500 közötti időkből származik. Egyszerű, földbe vájt gödör, középen nyílt tűzhely maradványa, felette nyeregtető lehetett, de ez teljesen elpusztult már. Benne edénytöredékek és állatcsontok voltak. A lelet a hallstatti kultúrához köthető, ekkor illír nyelven beszélő népek lakhattak itt, akiket Kr. e. 400 táján a kelták szorítottak ki a vidékről. A másik lakóverem ettől 100 méternyire volt, jóval későbbi időkben, Kr. u. 750–950 körül építették, az avar-szláv korban. A ház alaprajza tisztán látható, négyszög alakú, északi sarkában majdnem teljesen ép búbos kemence, mellette keskeny, hosszúkás tüzelőpad, ahol nyílt tűzön főztek. A ház másik sarkában kis négyszögletes, sárral kitapasztott verem volt, amelyben az élelmet tartották. Megtalálták a tető elszenesedett gerendáit is, amelyek a ház pusztulásakor dőlhettek le.

A Vis névről is arra következtethetünk, hogy a település már a honfoglalás előtt létezett. A „Vis” szó szláv eredetű, magyarul „felsőt” jelent. Vis első említése 1225-ben történt. 1370-ben oklevélben Káptalanvis és Nemesvis már külön szerepelt. Nemesvis nemesi családok birtokában volt. Káptalanvis földesura az egész úrbéri korszakon keresztül a győri káptalan. Az egyes kisgazdaságok területe eléggé kicsi volt. 1767-ben kiadják a hegytörvényt a káptalanvisi szőlőkre. 1879-ben újabb hegytörvényt adnak ki. A szőlősben az időjárás védőszentjeinek, Szent János és Pál ókeresztény vértanúknak szobra áll, a szőlősgazdák különösen jégverés ellen kérték közbenjárásukat. 1738 körül a szűkös telki állomány kiterjesztésére megindult némi erdőirtás.

A község 1848. október 11-én 4 órán át a szabadságharc egyik csatájának színhelye volt. A magyarok elől menekülő horvátok – akik a környéket fosztogatták, házaikat felgyújtották –, a határban táboroztak. A magyar huszárok és tüzérek rajtuk ütöttek. A 4 órás harcban a horvátok 80–90 katonát veszítettek, majd Kőszeg irányába menekültek. A harcban 2 magyar huszár és 1 honvédtüzér esett el. A honvédtüzér Devich János volt, a község temetőjében nyugszik. A visi ütközet 50. évfordulóján, 1898. október 11-én emlékművet állított a község. A csatából visszamaradt ágyúgolyók a templom külső falában hirdetik a szabadságharc emlékét.

1860–70-ben nagy szárazság volt. 1863-ban a Répce teljesen kiszáradt, több mint 8 hétig egy csepp víz sem volt benne. 1879-ben a gyakori esőzés következtében viszont a Répce úgy megáradt, hogy elöntötte a község határát. Ez 1900-ban megismétlődött. Az árvíz oly nagy volt, hogy az új árok hídjait magával sodorta. Az árvizek miatt a 19. században Locsmándtól (Lutzmannsburg) a Répce medréből elágazva új árkot létesítettek a Répce árvizeinek megakadályozására.

Az elemi iskola 1790-ben épült. 1832–34-ben a felhőszakadások következtében nagy tömegű víz tört be az épületbe és elárasztotta a tantermeket, ezért 1935-re felépült az új emeletes iskola két szolgálati lakással, ekkor került az épületre Szent Imre szobra. Ebben az időszakban Daloskör, Levente és Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Polgári Lövészegylet és Gazdakör is működött a faluban. Répcevis Káptalanvis és Nemesvis egyesítésével jött létre 1928-ban. 1945-ben 93 földigénylőnek 143 kh-at osztottak szét. 1950-ben megalakult az önálló tanács, addig a falu a zsirai körjegyzőséghez tartozott. 1959-ben termelőszövetkezet alakult.

1953-ban új műutat, 1956-ban új hidat, 1964-ben orvosi rendelőt, várótermet és 150 személyes művelődési otthont építettek. 1963 tavaszán bezárták a téglagyárat, pedig korszerűtlensége ellenére is jövedelmezően működött, és 50-60 környékbeli embernek biztosított munkalehetőséget, továbbá a gyártáshoz nagy mennyiségű és jó minőségű alapanyag állt helyben rendelkezésre. Helyette kénőrlő üzemet alakítottak ki, ahol egészségtelen körülmények között 28-an dolgozhattak, és ezt a létszámot is tovább csökkentették. Ma a Kén Vegyipari Termelő és Kereskedelmi Kft. a tulajdonosa. 1965-ben újabb árvíz pusztított a településen. 1913. november 9-én nyitották meg a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonalat, amelynek határmenete 1933-ig megmaradt, majd a hazai szakaszát 1974. május 26-án bezárták.

Répcevis a határ közelsége miatt nem fejlődött igazán, ezért a lakosság száma az 1930-as adatokhoz képest közel a felére csökkent: 1930-ban 848 fő, 1990-ben 416 fő. A faluban van villany és vezetékes ivóvíz, működik vegyesbolt, és TÜZÉP-telep. A postahivatal 2003-ban bezárt, mobilposta-szolgáltatás működik a településen. A régi iskolaépületben 2004 novemberétől a polgármesteri hivatal működik. A peresznyei római katolikus plébánia filiája Gyalóka mellett.

  • Vályi András: Magyar ország leírása 3. kötet (Buda, 1799), 639. old.
    Vályi András: Magyar ország leírása 3. kötet (Buda, 1799), 639. old.
  • i. m. 638. old.
    i. m. 638. old.
  • Felekezet, lélekszám, egyházi beosztás; rk. = római katolikus, ág. = ágostai (evangélikus), izr. = izraelita (in: Dvorzsák János: Magyarország helységnévtára. Bp, 1893. 542. old.)
    Felekezet, lélekszám, egyházi beosztás; rk. = római katolikus, ág. = ágostai (evangélikus), izr. = izraelita (in: Dvorzsák János: Magyarország helységnévtára. Bp, 1893. 542. old.)

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth József (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth József (független)[5]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[6]
  • 2002–2006: Horváth József (független)[7]
  • 2006–2010: Kovács István (független)[8]
  • 2010–2014: Hollósi Péter Pál (független)[9]
  • 2014–2019: Hollósi Péter Pál (független)[10]
  • 2019–2024: Hollósi Péter Pál (független)[11]
  • 2024– : Hollósi Péter Pál (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
342
339
328
308
319
316
320
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 2,8% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 4,4% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 88,1%, református 1,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 1,9% (7,5% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Műemlék jellegű az egyhajós, egytornyos, sokszorosan átalakított barokk rk. Szent András plébánia-templom. A 17. század végén épült Rózsafüzér királynője kápolna, a Nepomuki Szent János kápolna és a templom körüli sírkövek (Rimanóczy Boldizsár sírköve 1730-ból, a Farkas család sírköve 1754-ből, a Csébi család sírköve és Konkoly László klasszicista sírköve 1822-ből).

Galéria

[szerkesztés]
  • Szent Antal-szobor
    Szent Antal-szobor
  • Kálvária
    Kálvária
  • A Szent András-templom kertjében lévő műemlék sírkő
    A Szent András-templom kertjében lévő műemlék sírkő
  • Kálvária a templomkertben
    Kálvária a templomkertben
  • A kálvária megújult stációi
    A kálvária megújult stációi
  • Szentháromság-oszlop (1707), háttérben a volt iskola, ma önkormányzat épülete
    Szentháromság-oszlop (1707), háttérben a volt iskola, ma önkormányzat épülete
  • Szent Imre-fülke a volt iskola, ma önkormányzat falában
    Szent Imre-fülke a volt iskola, ma önkormányzat falában
  • Szent János és Pál-szobor a plébánia udvarán (1897)
    Szent János és Pál-szobor a plébánia udvarán (1897)
  • A vasútállomás felújított és átépített épülete az utcai bejárat felől, ma sportközpont
    A vasútállomás felújított és átépített épülete az utcai bejárat felől, ma sportközpont
  • A vasútállomás felújított és átépített épülete, az egykori vágányok felől
    A vasútállomás felújított és átépített épülete, az egykori vágányok felől
  • Házsor szélkakassal
    Házsor szélkakassal
  • A Répce
    A Répce

Források

[szerkesztés]
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit írásából átdolgozva.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ Répcevis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  12. ↑ Répcevis Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Répcevis
A Wikimédia Commons tartalmaz Répcevis témájú médiaállományokat.