A hajó építését 1901. január 19-én kezdték a trieszti Stabilimento Tecnico hajógyárban. Vízrebocsátására 1902. október 4-én, befejezésére pedig 1904-ben került sor.
Az első világháború alatt a Babenberg a Császári és Királyi Haditengerészet negyedik csatahajó hadosztályában szolgált, így 1915. május 24-én részt vett az egyik legfontosabb olasz kikötő, Ancona ágyúzásában is. Mivel az Otrantói-szorost az antanthatalmak tartották kezükben, az osztrák–magyar flotta gyakorlatilag be volt zárva az Adriai-tengerre. Mindamellett a hajók jelenléte komoly antant-haderőt kötött le.
A háború után az angolok kapták meg, de ők tovább adták az olaszoknak, akik 1922-ben lebontották.
1902. október 4.: A vízrebocsátás napja. A keresztanya Marianne Goess grófné, Leopold Goess gróf, titkos tanácsos, Trieszt és a Tengermellék helytartójának hitvese volt.
1903. szeptember 1.: Végrehajtott első próbaútját és a főgépek kipróbálása alkalmából áthajózott Polába.
1904. május 24.: Felszerelték, és először szolgálatba állították. A Hajóraj kötelékében szolgált.
március 21. – április 11. Alexandria. Itt a hadihajók evezősversenyén az egyik csónakja első helyen végzett. Nagytávolsági rádiókapcsolat létrehozásával kísérleteztek.
május 11-13. Cattarói-öböl, Teodo, majd megérkezett Pólába. Itt felszerelték a 7 cm/L18-as lövegeket, és kicserélték a 15 cm/L40-es lövegeit. A 15 cm-es lövegeket lövegparancsnoki állással szerelték fel, és nagyjavítást hajtottak végre a gépi berendezésein.
1907. március 4.: Kifutott Teodóból és csatlakozott a Hajórajhoz.