Sajómercse | |||
A római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Zoltán (független)[1] | ||
Jegyző | Serényfalvi Mária | ||
Irányítószám | 3656 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 175 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,18 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″48.243781°N 20.413181°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″48.243781°N 20.413181°E | |||
Sajómercse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajómercse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajómercse község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
A megye nyugati részén helyezkedik el, Ózdtól kelet-északkeleti irányban, Putnoktól délre. Belterülete az Upponyi-hegység északi részén alacsony hegyvonulatok közé zárva, a Királd-patakon át, a Sajóba ömlő Mercsei-patak völgyében épült fel. Felszínét döntően felső miocén riolittufa fedi, hasznosítható nyersanyaga a barnaszén, területén jelentős az erdők aránya.
Közúton a Borsodbótát Putnokkal összekötő 2523-as út mentén közelíthető meg, de érinti még a 2525-ös út is. Meglehetősen elzárt település, a nagyobb forgalmú utaktól viszonylag távol.
Határában halad el a Füzesabony–Putnok-vasútvonal, de a vonalnak ezen a szakaszán 2009 végén megszűnt a forgalom.
Neve 1330-ban szerepel először írásos formában, amikor Kilit egri püspök a bélháromkúti apátságnak adja birtokként. A 16–17. században világi birtokosai is vannak, de 1700-tól az egri szemináriumé lett. 1735-ig plébánia központ is, utána viszont Sajónémeti lett a plébánia központja, Sajómercse pedig fília lett. Temploma már a középkorban is volt, de 1778/1779-ben újat kellett építeni.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 219 | 214 | 209 | 182 | 188 | 180 | 175 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,5% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,5%, református 6,3%, felekezeten kívüli 3,9% (5,3% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,9% volt római katolikus, 3,7% egyéb katolikus, 3,2% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% evangélikus, 10,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[14]