Segesd (Magyarország)

Ez a szócikk a Somogy vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Segesd (egyértelműsítő lap).

Segesd
Segesd címere Segesd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Pékó Gábor (független)[1]
Irányítószám	7562
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	2176 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	73,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 20′ 36″, k. h. 17° 20′ 51″46.3434, 17.34753888888946.343400°N 17.347539°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 36″, k. h. 17° 20′ 51″46.3434, 17.34753888888946.343400°N 17.347539°E
Segesd Pozíció Somogy vármegye térképén
Segesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Segesd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Segesd község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

Segesd Belső-Somogy egyik, több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége, Nagyatádtól 13 kilométerre északra. Itt ered a Drávát tápláló Rinya-patak egyik ága. A mai község központi részét Alsó- és Felsősegesd alkotja; különálló településrészek még Felsőbogátpuszta, a központtól keletre és Lászlómajor a település északkeleti széle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Böhönye, kelet felől Kutas, délkelet felől Beleg, dél felől Ötvöskónyi, délnyugat felől Somogyszob, északnyugat felől pedig Vése.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Barcstól a Balatonig húzódó 68-as főút, ez Felsősegesden is végighalad annak főutcájaként, ezen érhető el a település északi és déli irányból is. Alsósegesden a főút régi (Nagyatádtól Somogyszobon át idáig vezető) nyomvonala, a jelenlegi 6814-es út halad végig; Felsőbogátpuszta felé a 66 145-ös számú mellékút ágazik ki a főútból, Lászlómajor irányába pedig a 66 165-ös (utóbbi már böhönyei területen csatlakozik a 68-ashoz).

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 37-es számú Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonala érinti, de a vonalon a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt. A vonalnak két megállója volt a határai között: Somogyszob vasútállomás felől sorrendben Segesd megállóhely, közvetlenül a 6814-es út vasúti keresztezése mellett, illetve Felsőbogátpuszta megállóhely, a névadó településrész közelében.

Története

A feltárások szerint a kelta, illetve a római korban már lakott volt. A régészek több jó állapotban levő kelta cserépedényt találtak. Több száz római kori pénzérmét tártak fel, ami azt bizonyítja, hogy pénzverő hely volt. Találgatások szerint letelepedtek az avarok, de a honfoglaláskor valószínűleg elvesztek a bizonyítékok.

Régebben két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest alakban írva, később Segest, Següsd formában is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal. A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, maga IV. Béla király is többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg. A vármegye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A törökök kiűzése után a Széchényi család birtoka volt.

Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi-Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.^[3]

A helyi vasútvonalon 2009. december 13-án megszűnt a személyszállítás. A vasútvonal a Böhönye-Segesd-Somogyszob közötti szakaszán a 2020. július 25-én hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt kialakult villámárvíz miatt járhatatlanná vált.^[4]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Mohr Tamás (független)^[5]
• 1994–1998: Dr. Mohr Tamás (független)^[6]
• 1998–2002: Dr. Mohr Tamás (Somogyért Egyesület-Fidesz)^[7]
• 2002–2006: Dr. Mohr Tamás (Somogyért Egyesület)^[8]
• 2006–2010: Bencze Imre (független)^[9]
• 2010–2014: Péntek László (független)^[10]
• 2014–2019: Péntek László (független)^[11]
• 2019–2021: Péntek László (független)^[12]
• 2022–2023: Bencze Imre (független)^[13]
• 2023–2024: Pékó Gábor (független)^[14]
• 2024– : Pékó Gábor (független)^[1]

A településen 2022. július 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester 2021. február 21-én, alig több mint két héttel 70. születésnapja után, váratlanul elhunyt.^[15] A két időpont közti szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállásának idején ugyanis nem lehetett választásokat tartani Magyarországon; ebben a közel másfél évben a települést ügyvezető polgármesterként az addigi alpolgármester irányíthatta. A 2022-ben megválasztott polgármester azonban néhány hónap elteltével, december 1-jén lemondott posztjáról,^[16] emiatt 2023. március 19-én újabb időközi választást kellett tartani a községben.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2528	2499	2502	2191	2232	2190	2176
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 6,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, református 5,8%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 11,6% (13,5% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,8% volt római katolikus, 4,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).^[18]

Nevezetességei

• A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben idősebb Dorfmeister István munkája is látható, a 280 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű Felsőhegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely.
• A 19. században épült a Széchenyi-kastély. Ma a kastélyban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark.
• Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár (egykori malom)

Képek

• 
  A kastély
• 
  A kastély
• 
  Szentháromság-szobor
• 
  Harangtorony
• 
  Régi malom, ma múzeum
• 
  Szentkút és kápolna
• 
  A templom

Jegyzetek

1. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
4. Meghaladja a 300 millió forintot a Rinya part rekonstrukciója Nagyatád, 2021.aug.02., atadhir.hu
5. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
6. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
7. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
8. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
9. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
10. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
11. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
12. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
13. Segesd időközi polgármester-választás. valasztas.hu, 2022. július 10. (Hozzáférés: 2022. július 11.)
14. Segesd települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. március 19. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
15. Herr Dávid: Elhunyt Segesd polgármestere, Péntek László. atádhír.hu, 2021. február 23. (Hozzáférés: 2022. július 11.)
16. Lemondott a segesdi polgármester. frisshirek.hu (2022. december 5.)
17. Segesd Helységnévtár
18. Segesd Helységnévtár

További információk

• Segesd búcsújáróhely
• Segesdi vármaradványokról^{[halott link]}
• Segesd az utazom.com honlapján
• Segesd a Szépországon

Kapcsolódó szócikkek

• Rinya
• Belső-Somogy
• Somogyvármegyei Egyesült HÉV

• Földrajzportál
• Magyarország-portál