Sigurd Lie | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1871. május 23. Norvégia, Drammen |
Állampolgársága | norvég |
Elhunyt | 1904. szeptember 30. (33 évesen) Norvégia, Kristiania |
Sírhely | Vår Frelsers-temető |
Családja | |
Édesapja | Fredrik Gill Lie |
Édesanyja | Amalie Konstanse Nielsen |
Házastárs | Gudrun Bødtker-Næss |
Pályafutás | |
Tevékenység | zeneszerző karmester hegedűművész |
Hangszer | hegedű |
Híres művei | A-moll szimfónia Hó |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigurd Lie témájú médiaállományokat. |
Sigurd Lie (1871. május 23., Drammen, Norvégia – 1904. szeptember 30., Kristiania (ma: Oslo), Norvégia) norvég késő romantikus zeneszerző, karmester, hegedűművész. Nagybátyja, a híres matematikus Sophus Lie volt.
Az Oslotól 40 km-re délnyugatra fekvő Drammenben született. Édesapja Fredrik Gill Lie, édesanyja Amalie Konstanse Nielsen, testvérei Dorothea Hidmann-Lie és a későbbi legfőbb királyi bíró Johan Herman Lie, nagybátyjai a matematikus Sophus Lie és a fizikus Olaus Fredrik Sand Vogt, unokatestvére a geológus Johan Herman Lie Vogt voltak. Ifjúsága jelentős részét az ország déli végében fekvő kikötővárosban, Kristiansandban töltötte, ezért egész életében szoros kapcsolat fűzte a Sørlandet régióhoz. Itt a székesegyház iskolájában tanult, ahol a katedrális orgonistájától, Friedrich August Rojahntól, zeneelméletet és hegedülni tanult.
Bár eredetileg azért utazott 1889-ben a fővárosba, Kristianiába, hogy matematikát tanuljon az egyetemen, ehelyett inkább zenei tanulmányait folytatta tovább a Lindeman család zeneiskolájában, ahol Peter Brynie Lindemantól és Iver Holtertől zeneszerzést, Gudbrand Bøhntől hegedülni tanult. Hogy eltartsa magát a városi színház zenekarában és különböző éttermekben hegedült. 1891 és 1893 között a Lipcsei Konzervatóriumban Carl Reinecke, Wilhelm Rust és Arno Franz Hilf növendéke volt. 1892-93 fordulóján a Hals Testvérek Kiadóvállalata kiadta 10 dalát és 4 zongoraművét. A dalok szövegét Vilhelm Krag írta, aki gyermekkoruktól kezdve Sigurd élete végéig nagyon jó barátja volt. Rövid oslói kitérő után 1894-95-ben ösztöndííjal Berlinben képezhette magát tovább, ahol mestere Heinrich Urban volt.
1895-től 1898-ig a bergeni Harmónia Zenei Társaság (Musikselskabet Harmonien) koncertmestere volt, melynek vezető karmestere ebben az időszakban, a szintén drammeni születésű Johan Halvorsen volt. Utána Oslóba költözött, ahol először, 1898-99-ben a magántulajdonban lévő Fahlstrøm Színház koncertmestere, majd a Kereskedelmi Állandó Énektársaság (Handelstend Sangforeing) vezető karmestere lett, utóbbinál Olaus Andreas Grøndahl helyét vehette át. 1903. október 20-án feleségül vette Gudrun Bødtker-Næsst (1987-1923), Ludolf Johan Eide Næs és Aminda Caroline Bødtker lányát. 1904-ben hunyt el tuberkulózis következtében. Az osloi Mi Megváltónk temetőben helyezték végső nyugalomra.
Magyar cím | Eredeti cím | Szöveg | Keletkezés | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Énekhangra és zongorára | ||||
Hat dal Vilhelm Krag verseire | Seks Sange til Tekster af Vilhelm Krag | Vilhelm Krag | 1892 | 1. Græd kun du blege 2. Valborgsnat 3. Der skreg en Fugl 4. Alverden skal synge 5. Jeg vil sadle 6. Hel mig mine Strenge |
Négy dal Vilhelm Krag és Theodor Caspari verseire | Fire Sange af Vilhelm Krag og Theodor Caspari | Vilhelm Krag Theodor Caspari |
1893 | 1. Min Maidags Brud 2. Bestikkelse 3. Jeg havde begravet 4. Sommerkveld |
Hat dal | Seks Sange | Nils Collett Vogt Sigbjørn Obstfelder Vilhelm Krag Theodor Caspari |
1896 | 1. Nyt Liv (N.C.V.) 2. Han saar (S.O.) 3. December (V.K.) 4. Moderens Vuggesang (V.K.) 5. Jeg gjemmer en undersød Drøm (N.C.V.) 6. Heiloen (T.C.) |
Öt dal Per Sivle verseire | Fem Sange til Tekster af Per Sivle | Per Sivle | 1897 | 1. Solkverv 2. Ljos 3. Vaar-Von 4. Haust 5. Heim |
A játékoshoz | Per Spillemand | Norvég népdal | 1899 | |
Hó | Sne | Helge Rode | 1899 | |
Meg akartam nyerni | Jeg vilde sadle | Vilhelm Krag | 1900 | |
Három dal Helge Rode Királyfiak ciklusából | Tre Sange af “Kongesønner” af Helge Rode | Helge Rode | 1902 | 1. Vuggesang 2. Midtsommersang 3. Det var en Dag saa let og lys |
Hét dal Idar Handagard verseire | Syv Sange til Tekster af Idar Handagard | Idar Handagard | 1903 | 1. Det er Vaar 2. Du Solguld over Jorden 3. Skjær er din Hud 4. Hav og Fjeld Solskinsdus 5. Det er som nynnende Sange 6. Sommermorgen |
Sub rosa dalok Idar Handagard verseire | Sange sub rosa af Idar Handagard | Idar Handagard | 1904 | 1. Jeg drages didhen 2. Det er at fare i svarten Skog 3. At hvile Hodet ved din Barm 4. Om ikke jeg var i din Tanke 5. Dit Haar det er Natten 6. Hav 7. Over Vidden |
Sollaug | Sollaug | Idar Handagard | 1904 | |
Wartburg | Wartburg | Theodor Caspari | 1904 | |
Vesztegetés | Bestikkelse | Theodor Caspari | 1904 | |
Utolsó románc | Sidste Romancer | Idar Handagard | 1905 (kiadás) | 1. Hvil 2. Du Solens Lys 3. Du Kveld |
Mint a fehér sas szárnyalni | Som hvitørn at seile | Idar Handagard | 1904 | |
Nyár | Sommer | Helge Rode | ||
És a virágok nem illatoznak, illatoznak | Og Blomsterne dufter og dufter dog ikke | Nils Collett Vogt | ||
Aladdin altatódala | Aladdins vuggevise | Adam Oehlenschläger | ||
Férfikarra | ||||
Bautar | Bautar | Per Sivle | 1896 | |
Három Peer Gynt dal | Tre Peer Gyntske Viser | Theodor Caspari | 1898 | 1. Firkanten 2. Nils Vadsenden og Søormen 3. Per Spillemand |
Szent Iván éj | Midsommersnat | Theodor Caspari | 1899 | |
Két dal | To Sange | Sven Moren | 1899 | 1. Fela 2. Vår |
Bøn | Bøn | Sven Nilssen | 1904 | |
Madárröptű vágy | Flytfugl-Længsler | Idar Handagard | 1904 | |
Újévi hazugságok | Nyttårsløyer | Theodor Caspari | 1904 | 1. Jeg stod i Skogen 2. Gangar 3. Jubilate 4. Haredans 5. Huskomhei 6. Ugleskrig |
norvág diákinduló | Norsk Studentermarsch | Theodor Caspari | 1904 | |
Énekes köszöntő | Sangerhilsen | 1905 (kiadás) | ||
Az éjféli nap alatt | Under Midnatssol | 1912 (kiadás) | ||
Erling Skjalgsson | Erling Skjalgsson | Per Sivle | 1897 | |
Vegyeskarra | ||||
Kantáta a bergeni kiállítás 1898. május 16-i megnyitójára | Kantate ved aabningen af Bergensudstillingen 16. Mai 1898 | Johan Bøgh | 1898 | |
Énekes köszöntő | Sangerhilsen | 1907 (kiadás) | A férfikarra írodott mű átdolgozása | |
Hegedűre és zongorára | ||||
Az anya bolcsődala | Moderens Vuggesang | 1897 | ||
Két norvég tánc | To norske Danse | 1899 | 1. Allegretto grazioso 2. Allegretto con fuoco | |
Alfedans | Alfedans | 1907 (kiadás) | ||
Hegedűre és zenekarra | ||||
Üdvözlettel Ellandnak | Huldra aa'n Elland | 1896 | ||
Koncertdarab | Konsertstykke | |||
Zongoraművek | ||||
Négy zongoradarab | Fire Pianostykker | 1893 | 1. Vuggevise 2. Stemning 3. Vise 4. Alfedans | |
A nagy fehér nyáj, parafrázis | Den store hvide Flok, Parafrase | 1904 | Finn Bolt álnéven | |
Szezonális képek | Årstidsbilder | 1. Sommerminder 2. Høststemning 3. Julemorgen 4. Vaarjubel | ||
Zenekari művek | ||||
Szimfonikus induló | Symfonisk marsch | 1899 | ||
Keleti szvit | Orientalsk suite | 1899 | ||
1. a-moll szimfónia | Symfoni i a-moll | 1903 | 1. Allegro con fuoco 2. Andante cantabile 3. Allegretto Scherzando 4. Allegro vivace | |
Terje Vigen | Terje Vigen | Henrik Ibsen műve nyomán | ||
Kamaraművek | ||||
B-dúr vonósnégyes | Strykekvintett i B-dur | 1892 | ||
D-moll vonósnégyes | Strykekvartett i d-moll | 1893 | ||
Zongoraötös | Klaverkvintett |