Somogygeszti | |
A Jankovich–Bésán-kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Kaposvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Csór Zoltán (független)[1] |
Irányítószám | 7455 |
Körzethívószám | 82 |
Népesség | |
Teljes népesség | 409 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 19,99 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 21,71 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 46′ 51″46.522050°N 17.780961°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 46′ 51″46.522050°N 17.780961°E | |
Somogygeszti weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogygeszti témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somogygeszti község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvártól 24 kilométerre északra fekszik, Mernye nyugati szomszédságában, attól (és a 67-es főúttól) mintegy 5 kilométerre. Központján a 6513-as út húzódik végig, amely Ráksitól indulva Mernye érintésével Somogyjádig húzódik, összekötve a 67-es főutat a 6505-ös és 6701-es utakkal.
Az akác- és tölgyerdőkkel borított szelíd dombok szántóföldekkel váltakoznak a tájon.
1302-ben Geste (Gezte), majd 1353-ban Gezthe alakban említették az oklevelek.
1440-ben az Örsi családé, majd Besenyő Péter birtoka lett, akinek örökös nélküli halála után 1411-1412-ben az Osztopáni család nyerte adományként. 1481-ben Szenterzsébeti Forster György, Várdai Mihály és Csapi Ilona birtoka volt, 1488-ban pedig Nagylucsei Benedek fiát, Ferencet, és Szenterzsébeti Forster György leányát, Annát iktatták be a birtokba. 1494-ben Bakó András itteni birtokait osztopáni Perneszy Imrének és Zsigmondnak adta el, az ezt követő századokban pedig több tulajdonos váltogatta egymást.
A 19. században a Jankovich-Bésán család nagy uradalmat bírt Somogygesztin. Pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán Géza (1857–1904), a Somogy vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, Somogy vármegye lótenyész-bizottsági elnöke, nagybirtokos egyben senvedélyes lótenyésztő is volt. Híres somogygeszti ménese kiváló lovakat adott a lovasvilágnak.[3] Jankovich-Bésán Géza egyetlen fia és örököse gróf pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán József (1896–1972), nagybirtokos, a főrendiház örökös tagja, katonatiszt volt, aki 1916. december 30-án magyar grófi címet kapott IV. Károly magyar király koronázásakor.[4][5] A kommunizmus bevezetése után gróf Jankovich-Bésán Józseftől somogygeszti kastélyát és uradalmát elvették, majd külföldre kényszerült kivándorolni; végül Bécsben hunyt el.[6]
A háborúban elesettek emlékét a templom előtti szobor őrzi.
600 lakosú önálló jegyzőség. Iskolát és óvodát tart fenn. 1942-ig csak Gesztinek hívták.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 1093 lakosából 1073 magyar volt. Ebből 1055 római katolikus, 11 református, 17 izraelita volt.
A településen 2009. október 18-án időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester lemondása miatt.[16]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 464 | 477 | 467 | 384 | 400 | 416 | 409 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 26% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ruszinnak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68%, református 2,6%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 13,4% (12,8% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 1% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,3% lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,8% volt római katolikus, 3% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[18]