Soponya | |||
A község főutcája, a Petőfi utca (a 6307-es út belterületi szakasza), dél felé nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Diószegi Anna (független)[1] | ||
Irányítószám | 8123 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1780 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 110[3] m | ||
Terület | 49,96 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Sárvíz-völgy[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 00′ 47″, k. h. 18° 27′ 20″47.013169°N 18.455469°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 47″, k. h. 18° 27′ 20″47.013169°N 18.455469°E | |||
Soponya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Soponya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Soponya nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Székesfehérvártól mintegy 25 kilométerre délre található, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán; a környező települések: Aba, Káloz, Csősz, Tác (Gorsium) és Kisláng.
A település központján a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út halad végig, Kislánggal a 6331-es út kapcsolja össze, Tarnóca nevű külterületi településrészét pedig a 6301-es út érinti.
Soponya első ismert okirati említése 1192-ből származik. Az évszázadok során volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, illetve Soponya és Nagyláng sokáig két különálló településnem számított. A török hódoltság idején a túlélést a környéken élők számára igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, amelynek központjában akkor még Nagyláng állt. A törökök kivonulása után azonban Nagyláng lakói egyre inkább a mai Soponya területén építkeztek, ezáltal az előbbi település jelentősége fokozatosan csökkent. A két községet végül 1936-ban egyesítették.
Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Ulcz Gyula | MDF-SZDSZ[6] | |
1994–1998 | független[7] | ||
1998–2002 | független[8] | ||
2002–2006 | Hollósi László | független[9] | |
2006–2010 | független[10] | ||
2010–2014 | Béndek József | független[11] | |
2014–2019 | független[12] | ||
2019–2024 | Szücs Norbert | független[13] | hivataláról lemondott |
2024–2024 | Diószegi Anna alpolgármester, ügyvivőként | ||
2024– | Diószegi Anna | független[1] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1820 | 1818 | 1824 | 1722 | 1772 | 1768 | 1780 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 22%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,6% (21,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,2% volt római katolikus, 15% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (47,9% nem válaszolt).[15]