A település ma csak közúton érhető el, Bócsa vagy Kiskunmajsa érintésével, a közöttük húzódó 5404-es úton. A térség két nagyobb városa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas felől is könnyen megközelíthető: mindkét irányból Kiskunmajsáig kell eljutni az 5402-es úton, majd onnan az 5404-esen.
A községgel kapcsolatos első ismert, írásos emlék szerint ,,Zank szállása" 1451-ben már templommal rendelkező település volt. A Jászság fénykorában a területet Kunszentmiklós bérelte. A puszta-kor után az 1800-as években kezdődött meg a lassú betelepülés.
A régi lakosság (100-120 család) lassan kisebbséggé vált a Szegedről, Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról, Kistelekről, betelepülőkkel szemben. Gazdaságának fellendülését jelentette a kövesút megépülése Kiskunmajsáig, valamint az 1928-ra megépült, KecskemétetKiskunmajsával összekötő gazdasági vasút, amely a teherforgalom mellett a személyszállítást is biztosította (a vonalon 2009 végén megszűnt a forgalom).
Jelentős fordulópont volt a falu életében az 1964-es év, amikor is földgázra és kőolajra bukkantak a falu határában.
Kiskun Emlékhely: A 2019 nyarára elkészülő emlékpark a kunok magyarországi megtelepedésének és jelenlétének állít emléket, Szank vezér egykori szálláshelyén. Központi épülete a látogatóközpont, mely modern módszerekkel röpíti vissza a látogatót az elmúlt évszázadokba. A tematikus útvonalak történeti hűséggel mutatják be a magyarságba az évszázadok során beolvadó kunok folyamatosan változó életterét. Megtekinthetők még: jurták, Árpád-kori és késő középkori sírok, templomrom, feltárt kettős körárok és cölöpsánc rekonstrukciója, Árpádkori földház, 19. századi tanya és tanyaudvar, tároló épületek, kunhalom.[12]
Szanki Horgásztó és Pihenőpark: A mocsaras terület lecsapolásával létrejött horgásztó kulturált szabadidős programok üdítő helyszíne. A nyugodt, szép környezet, a 15 ezer négyzetméteres vízfelület, az 1,8 méteres átlagos vízmélység, a horgásztó közepén kialakított 1600 négyzetméteres sziget kitűnő horgász- és pihenőhellyé teszi a tavat. A park emellett kitűnő rendezvényhelyszín is. Horgászható fajok: ponty, amur, kárász, csuka, süllő, balin, sügér és keszegfélék.[12]
„Szankon édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye!” - mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a helyi, kézműves konyakmeggy - mely kiváló szakértelemmel és odaadással készül- páratlan az országban. Szankon az Ízek Háza kézi manufaktúrájában készülnek a „Ritz Chocolate” márkanévvel ellátott szanki kézműves konyakmeggyek, ahol a vendégek üvegablakokon keresztül nyerhetnek bepillantást a készítés folyamatába.[12]
Az édes ízek kedvelőinek remek lehetőség, hogy megismerkedjenek a helyi különlegességekkel a Szanki méz- és meggyfesztivál. A kétnapos fesztiválon minden a helyi mézről és meggyről szól. A jó hangulatról Meggykirálynő választás, Mézkirály erősember vetélkedő, Aranytepsi süteménykészítő verseny, valamint neves fellépők gondoskodnak.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, református 6,6%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,9% (14,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,1% szerbnek, 0,1% bolgárnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49% volt római katolikus, 6,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[14]