Szentmargitfalva | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár János (független)[1] | ||
Irányítószám | 8872 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 79 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″46.500000°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″46.500000°N 16.666667°E | |||
Szentmargitfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmargitfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentmargitfalva község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Zala vármegye délnyugati szélén, a magyar-horvát-szlovén hármashatár közelében fekszik, Letenyétől nagyjából 10 kilométerre, de közigazgatási területe nem érintkezik az országhatárral. A legközelebbi lakott hely dél felől Muraszemenye Aligvár településrésze, észak felől Kiscsehi, mindkettővel a 7541-es út kapcsolja össze. Keletről a Körtvélyes-erdő határolja; területén átfolyik a Szentadorjáni-patak, mely a Mura folyóba ömlik.
A környék útjai mentén, különösen Bázakerettye felé vezető 7542-es út mellett több olajkutat is fellelhetünk, ezek közül az egyik a Budafa 1. Magyarország első olajkútja mely 1938-ban épült Budafapuszta határában, érdekessége, hogy a nyers olajat himba nélkül termeli.
Egy helyi legenda szerint a tatárjárás idején a Horvátország felé menekülő IV. Béla király gyermeke Margit (Árpád-házi Szent Margit) 1242-ben itt született, a település nevét róla kapta. A Sümeghy család részére 1794. október 13-án Ferenc király adományozta a Zala vármegyei Lovászi és Szentmargita nevű birtokokat. Onnantól a család a két nemesi előnevet kezdte használni: „lovászi és szentmargitai” Sümeghy család lett.[3] A falu korábbi neve Szent-Marghit volt. Fényes Elek szerint a főutat a 19. században Sümeghy útnak hívták, mivel a lovászi és szentmargitai Sümeghy család bírta a települést. Fényes Elek 1851-es geográfiai szótára szerint a falut 84 katolikus lakta.[4]
Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Molnár Jánosné | független | 1990–2016 | Az 1990-es választási eredmények:[5] |
Az 1994-es választási eredmények:[6] | |||
Az 1998-as választási eredmények:[7] | |||
A 2002-es választási eredmények:[8] | |||
A 2006-os választási eredmények:[9] | |||
A 2010-es választási eredmények:[10] | |||
A 2014-es választási eredmények:[11] | |||
Molnár János | független | 2017– | A 2017-es időközi választási eredmények:[12] |
A 2019-es választási eredmények:[13] | |||
A 2024-es választási eredmények:[1] |
A rendszerváltás utáni első polgármestere 26 éven át, 1990 és 2016 között Molnár Jánosné volt, akit lemondását követően,[14] 2017-től a fia követett a faluvezetői szolgálatban.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 85 | 77 | 73 | 65 | 92 | 87 | 79 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 87,1%, cigány 8,9%. A lakosok 70,8%-a római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 6,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,1% nem nyilatkozott).[15]
Szentmargitfalva hivatalos honlapja Kerka-Mura-mente közösségi hírportál