Szirénfalva

Szirénfalva (Ptrukša)
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
Szirénfalva zászlaja
Szirénfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1281
PolgármesterTakács Sándor
Irányítószám076 77
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség461 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület6,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 10″, k. h. 22° 08′ 30″48.486111°N 22.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 10″, k. h. 22° 08′ 30″48.486111°N 22.141667°E
Szirénfalva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirénfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szirénfalva (1899-ig Ptruksa, szlovákul: Ptrukša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykapostól 11 km-re délkeletre, a Szirén-patak mellett, a Latorca jobb partján fekszik. A Szirén eredendően a Latorca egyik mellékága volt, mely a Latorcából indult és oda is érkezett. Az 1950-es folyószabályozás hatására a Szirén jelenleg a Latorca egyik holtágából indul és később egy másik holtágba érkezik, így a Szirén már nem folyik tovább. A Szirén a község alacsonyabb fekvésű házai alatt kanyarodik délnek. A falu egyik fele dombra épült, melyet Matyi-dombnak hívnak. Három tóból álló halastavát Palakcsának nevezik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Eredeti nevét az egykori birtokos Puxay családról kapta. 1913-óta Szirénfalva a neve, arról a patakról, amely mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a 13. században alapították, első írásos említése 1281-ből származik. 1427-ben 2 nemesi kúria és 8 jobbágyház állt a faluban. 1599-ben egy nemesi kúriája és 10 jobbágyháza volt. 1715-ben 3, 1720-ban 2 háztartása adózott.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PRUKSA. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kaposhoz két mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai is jelesek, első osztálybéli.”[2]

1828-ban 61 házában 405 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ptruska, magyar-orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz nyugot-délre 2 1/2 mfdnyire: 11 romai, 183 g. kath., 162 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, nagy erdővel, s egy révvel a Latorcza vizén, mellyen a Bodrogközbe járnak által. F. u. Szerencsy István örök., Csathó, Tabódy, Orosz stb.”[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

A második világháború után területének mintegy háromnegyedét Ukrajnához csatolták.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 707-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 544 lakosából 518 magyar és 23 szlovák volt.

2011-ben 512 lakosából 441 magyar és 60 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Pallagcsa (-tó) ma már 3 részből áll és az egyik részbe érkezik be a Szirén folyó. A falu környezete nagyon kellemes és nagy erdő található a falu mellett, amelyet sajnos napjainkban megritkítottak.
  • Görögkatolikus templom.
  • Református templom.

Képek a faluról és közvetlen környékéről

[szerkesztés]
  • Szirénfalva görögkatolikus temploma
    Szirénfalva görögkatolikus temploma
  • Szirénfalva református temploma
    Szirénfalva református temploma
  • Csónakázás a Pallagcsán
    Csónakázás a Pallagcsán
  • Látkép a Pallagcsa első részére
    Látkép a Pallagcsa első részére
  • Az ukrán határ panoráma látképe a temetőről
    Az ukrán határ panoráma látképe a temetőről
  • A Lengőhíd - az átkelő szemszögéből
    A Lengőhíd - az átkelő szemszögéből
  • A Lengőhíd - a battyáni oldalról nézve
    A Lengőhíd - a battyáni oldalról nézve

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.