Szuhakálló

Szuhakálló
Kisnemesi lakóház
Kisnemesi lakóház
Szuhakálló címere
Szuhakálló címere		 Szuhakálló zászlaja
Szuhakálló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterDávid István (független)[1]
Irányítószám3731
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség942 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség128,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 59″, k. h. 20° 39′ 24″48.282969°N 20.656700°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 59″, k. h. 20° 39′ 24″48.282969°N 20.656700°E
Szuhakálló (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szuhakálló
Szuhakálló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szuhakálló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhakálló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuhakálló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Borsodi-dombság keleti peremén, a Szuha-patak völgyében fekszik 140 méteres magasságban, Miskolctól 25 kilométerre északra, Kazincbarcikától 5 kilométer távolságra.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település a 2604-es és a 2605-ös utak találkozásánál fekszik, határszélét érinti még a 2609-es út is. Területét érinti a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal és a megszüntetett Kazincbarcika–Rudolftelep-vasútvonal is; keleti szomszédjával, Múcsonnyal közös megállóhelyét (Szuhakálló-Múcsony megállóhely) közúton a 2605-ös útból a két település határvidékén dél felé kiágazó 26 305-ös számú mellékút szolgálja ki.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Egyes források szerint a kallózó, ványoló vízimalomra vezethető vissza a név, amit a kender feldolgozása során használtak.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1317-ből származik, Carlon, Karlou, Karlo alakban. A település a Rátót nemzetséggel rokon Jolsvai család birtoka volt. 1356-ban itt tartották Borsod vármegye nemesi gyűlését.

A 15. században vámszedőhely, a Jolsvai család kihalása után a Rédey és Thornai család is igényt tartott rá. Ez idő tájt saját malma volt a Sajón, írásban Karlow, Karloy, Kallo néven emlegetik. A török időkben a törökök többször kifosztották a falut, 1555-ben leégett, majd a harcok után a környéken pusztító pestisjárvány is elérte. Egészen a 17. századig pusztaként tartották számon, ekkor a régi településtől északabbra, a Szuha patak mellett épült újjá, ahol a Sajó áradásai elől is menedéket találtak. Ekkor már Kálló a falu neve, mely később (1783) a területén keresztülfolyó patak után Szuhakállóra módosult.

A 19.–20. században a fő megélhetési forrást a szénbányászat (barnaszén) jelentette. Az első bányákat 1869-ben nyitották meg (Kisházy Kálmán, Kantner Adolf), de a várt siker elmaradt. A szénbányákat ettől kezdve a második világháborúig a kereslet függvényében hol megnyitották, hol bezárták. A bányászat csak az államosításokat követően lendült fel, ekkor nyitották meg a Szeles aknákat, amiket egészen a rendszerváltásig aktívan használtak.

1952. december 15-én az I-es aknán történt vízbetörés volt a magyar szénbányászat egyik legsúlyosabb balesete. Tizenheten rekedtek a föld alatt (mentésük sikerrel járt), illetve hárman vesztették életüket. A balesetről Fábri Zoltán rendezésében 1954-ben film is készült Életjel címmel.

1969-ben a község a múcsonyi tanács igazgatása alá került, önállóságát 1991-ben nyerte vissza.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tinyó Ottó (független)[3]
  • 1994–1998: Tinyó Ottó (független)[4]
  • 1998–2002: Tinyó Ottó (független)[5]
  • 2002–2006: Tinyó Ottó (független)[6]
  • 2006–2010: Tinyó Ottó (független)[7]
  • 2010–2014: Dávid István (független)[8]
  • 2014–2016: Dávid István (független)[9]
  • 2016–2019: Dávid István (független)[10]
  • 2019–2024: Dávid István (független)[11]
  • 2024– : Dávid István (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12] Lemondása ellenére Dávid István elindult a választáson, és meg is nyerte azt.[10]

Népesség

[szerkesztés]
év lakó
1990 1 027
1995 986
2000 975
2005 1 044
2010 991
2015 935
2018 879

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
993
958
935
893
973
951
942
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 10% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,2%, református 11,8%, görögkatolikus 32,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,6% (19,6% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és ruszinak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 9,9% református, 21,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,2% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus templom. 1924-ben épült, az ikonosztáza 2010-ben készült el.
  • Kisnemesi lakóház. Egy Geöcze nevű kisnemes építtette 1831-ben, későbarokk stílusban. Terméskő falazatú, szarufás tetőszerkezetű, a csonkakontyolt nyeregtetőt cserép fedi. A szimmetrikus főhomlokzat közepén nagy, félköríves, kőkeretes kapu, amely gazdagon díszített két fa kapuszárnnyal két csehsüveg boltszakaszos kapualjba nyílik. A kaputól kétoldalt 3-3 toszkán pilaszter között 2-2 egyenes záródású ablak. A boltozatos kocsialáhajtóból jobbra és balra egy-egy szobába juthatunk, melyekből kisebb mellékterek nyílnak. A lakóház alatt hosszan elnyúló boltozatos kőpince található. A rendkívül esztétikus megjelenésű lakóház a borsodi kisnemesi építészet érdekes és sajátos példája.

Híres szuhakállóiak

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. ↑ a b c Szuhakálló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Szuhakálló Helységnévtár
  15. ↑ Szuhakálló Helységnévtár