Sárisáp

Sárisáp
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Sárisáp címere
Sárisáp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterKollár Károly (független)[1]
Irányítószám2523
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség2783 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség187,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″47.674653°N 18.680969°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″47.674653°N 18.680969°E
Sárisáp (Komárom-Esztergom vármegye)
Sárisáp
Sárisáp
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Sárisáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárisáp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárisáp község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajna között fekszik, az 1106-os és 1119-es utakat összekötő 1121-es út mentén.

Esztergom 20, Tokod 9,5, Tát 8, Piliscsaba 16, Nagysáp 10, Bajna 14 kilométer távolságra található.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település nevének Sár előtagja a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből származik. A sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett "Sár" víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár(i) szó sárga jelentésével. A Sáp szó a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. A két szó összekapcsolásából alakult ki a település későbbi neve.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek a környéken. Itt állt valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129?-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár–Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápival Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedet fizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövitől északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.

1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). A XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.

A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét a XVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.

A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németországba, Hollandiába, Franciaországba és Belgiumba. A második világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákiába, Nyitrabányára, mai hivatalos nevén Handlovába és környékére.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Szilárd Erzsébet (MSZMP-VP)[3]
  • 1994–1998: Haracska Ferenc (MSZP-MP-BDSZ-BSZSZ-VP-VIT)[4]
  • 1998–2002: Haracska Ferenc (MSZP)[5]
  • 2002–2006: Haracska Ferenc (MSZP-BSZSZ)[6]
  • 2006–2010: Kollár Károly Imre (független)[7]
  • 2010–2014: Kollár Károly Imre (független)[8]
  • 2014–2019: Kollár Károly Imre (független)[9]
  • 2019–2024: Kollár Károly Imre (független)[10]
  • 2024– : Kollár Károly (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2740
2712
2674
2715
2730
2744
2783
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,3% németnek, 0,2% románnak, 11,7% szlováknak magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,4%, református 3,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,1% (26,8% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% szlováknak, 2,6% németnek, 1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,1% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom: – barokk stílusú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
  • Plébánia: – A középkori eredetű épület 1332-37 között épült.
  • Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ Sárisáp Helységnévtár
  12. ↑ Sárisáp Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]