Teskánd | |
Szent Ilona-kápolna | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Sipos László (független)[1] |
Irányítószám | 8991 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1253 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 225,36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 51′ 20″, k. h. 16° 46′ 50″46.855550°N 16.780460°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 20″, k. h. 16° 46′ 50″46.855550°N 16.780460°E | |
Teskánd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Teskánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teskánd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Közvetlenül Zalaegerszeg mellett fekszik, a 7405-ös út mentén. Közigazgatási területén ágazik ki az említett útból a központja keleti részén a 7409-es út észak-északnyugati irányba; kicsit délebbre a 74 112-es út Hottó felé, nyugati irányba, illetve a déli határvidékén ugyancsak nyugatnak a 74 113-as út, amely Bödére vezet. Teskánd területén ér véget a Nagylengyelről induló, Babosdöbréte érintésével idáig húzódó 7407-es út is.
Első említése 1271-ből származik Tuskánd néven, ebből később Töskánd lett. Nevének eredete egy török személynévből származik. Egerszeg várához tartozott. 1728-ban Teskánd ákosházi Sárkány Gábornak, nemes Patay Istvánnak és boldogfai Farkas János özvegyének, sidi Sidy Dorottyának az örökölt és tényleges birtoka.[3]
1925-ben körjegyzőséget kapott. Mai életében meghatározó Zalaegerszeg közelsége. A településen polgárőrség működik.[4]
A településen 2003. december 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson az előző polgármester is elindult, és megerősítette pozícióját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1116 | 1129 | 1135 | 1193 | 1259 | 1243 | 1253 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, német 1,4%. A lakosok 65,7%-a római katolikusnak, 3,87% reformátusnak, 1,44% evangélikusnak, 7,47% felekezeten kívülinek vallotta magát (21% nem nyilatkozott).[15]