The Anime Encyclopedia (A Guide to Japanese Animation Since 1917) | |
Szerző | |
Ország | |
Nyelv | angol |
Téma | japán animáció |
Műfaj | enciklopédia |
Kiadás | |
Kiadó | |
Kiadás dátuma |
|
Média típusa | nyomtatott (első és második kiadás puhaborítós, harmadik kiadás keményborítós) |
Oldalak száma |
|
ISBN | 978-1-611720-18-1 (harmadik kiadás) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A The Anime Encyclopedia: A Guide to Japanese Animation Since 1917 2001-ben kiadott enciklopédia, szerzői Jonathan Clements és Helen McCarthy. A könyv áttekintést ad a neves anime alkotások legjaváról 1917-től kezdődően. Az Egyesült Államokban a Stone Bridge Press adta ki, az első kiadás 2001-ben, majd a második, javított és bővített kiadás 2006-ban jelent meg.[1][2] Az Egyesült Királyságban a Titan Books publikálta.[3] Harmadik kiadása 2015. március 3-án jelent meg A Century of Japanese Animation alcímmel.[4][5][6][7]
A könyv áttekintést ad a neves anime alkotások legjaváról 1917-től, az egyik legelsőnek tartott Imokava Mukuzó genkanban no maki bemutatásától kezdődően.[8] Az első kiadás több mint 2000 bejegyzést tartalmazott,[9] amelyet a második és harmadik kiadás több mint 1000–1000 új bejegyzéssel bővített.[10] Az animecímeken kívül az animeipar fontos képviselőiről is tartalmaz bejegyzéseket.[10]
Az animék elsődlegesen angol címük szerint szerepelnek. Minden anime bejegyzése információcsokorba gyűjtve tartalmazza a japán címet (JPN), az alternatív angol címe(ke)t (AKA), a megjelenés évét, a formátumot (OVA, TV-sorozat, mozifilm, különkiadás, stb.), a rendezőt (DIR), a történetírót (SCR), az animátorokat (ANI), a zeneszerzőt (MUS), a gyártó stábot és stúdiót (PRD), és az epizódok számát és hosszát percben. A bejegyzések az előbbiek után egy rövid összefoglalóban folytatódnak, amely alkalmanként tartalmaz további részleteket az eredeti mangáról, a nemzetközi kiadásokról, a rendező egyéb műveiről vagy egyéb kisebb információkat. Az átlagos összefoglalás egy vagy két bekezdésre tagolódik, röviden leírva a mű történetét és annak hatásait.[8]
George Phillips az Anime News Networktől méltatta az enciklopédiát több nagy sorozat mélyreható elemzéséért és több száz olyan anime tárgyalásáért, melyekről ritkán vagy egyáltalán nem halottak Nyugaton, de bírálta, hogy a műcímek használta nem mindig következetes és zavaró lehet, hogy olvasó nem mindig azon a címváltozaton találja a keresett animét, amelyiken várná.[8] Fred Patten (Animation World Network) a könyv pozitívumaként jegyzi meg, hogy „ajánlott minden olvasó számára; laikusoknak és szakértőknek (rajongóknak és akadémikusoknak) egyaránt”.[11] Az Animefringe munkatársa, Ridwan Khan dicsérte a könyvet, hogy „az ismertetők összefoglalják a cselekményt, véleményt nyilvánítanak, és gyakran érdekes témákat vitatnak meg, beleértve a hasonló animéket vagy történelmi gyökereket. A csúnya beszéd, meztelenség és erőszak jelenlétét jelző ikonok követik az egyes ismertetőket. Sokaknak, köztük könyvtárosok, szülők és klubvezetők számára ez egy gyors és nagyon hasznos funkció.”[9] Patrick Macias a The Japan Times újságírója megjegyzi, hogy bár Clements és McCarthy is a japán kultúra mesterei, „a szerzők néha megbotlanak, amikor megpróbálnak kívül lépni szakterületükön”.[12] Valerie MacEwan dicséri a könyvet, mondván: „csak az anime leglelkesebb rajongói nem találnák elég részletesnek ezt a kötetet. Könnyen használható, teljesen indexelt, kereszthivatkozásokkal ellátott, a japán és angol címek egyaránt fel vannak tüntetve”.[13] Sarah az Anime UK Newstól kritizálta, hogy Clement és McCarthy leírásai „elárulhatják a személyes preferenciáikat, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg az olvasóéval.”[14]