The Book of Mormon | |
musical | |
Eredeti nyelv | angol |
Zene | Trey Parker Robert Lopez Matt Stone |
Dalszöveg | Trey Parker Robert Lopez Matt Stone |
Szövegkönyv | Trey Parker Robert Lopez Matt Stone |
Főbb bemutatók | 2011 – New York, Broadway, Eugene O´Neill Theater |
Díjak | New York Drama Critics' Circle Award for Best Musical Outer Critics Circle Award for Outstanding New Broadway Musical Drama Desk Award for Outstanding Musical Tony-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz The Book of Mormon témájú médiaállományokat. |
A The Book of Mormon (magyarul: A Mormon könyve) Trey Parker (South Park), Robert Lopez (Avenue Q) és Matt Stone (South Park) 2011-ben bemutatott vallási szatíramusicalje. Hőse két fiatal mormon misszionárius, akiket Uganda északi, veszélyes területére küldenek: a kis faluban egy véreskezű hadúr tartja rettegésben a lakosságot. A misszionáriusok a maguk naiv és optimista módján próbálják terjeszteni hitüket, és választ adni a bennszülöttek valódi problémáira, mint éhínség, szegénység, AIDS, vagy a nők megcsonkítása.
A Utah állambeli Provóban, a mormon misszionáriusképző központban a lelkes, magabiztos elder, Kevin Price és csoporttársai a házról-házra járó hittérítést gyakorolják („Hello”). A tanulók egyike Arnold Cunningham, aki félénk, bizonytalan, túlsúlyos lódító, és a hittérítésben teljesen reménytelen. Price úgy gondolja, ha elég jól imádkozik, a floridai Orlandóba küldik („Two By Two”), azonban Cunninghammel együtt Afrikába, Ugandába kell mennie. Miután búcsút vettek családjaiktól, a két misszionárius repülőgépre száll Salt Lake Cityben. Price biztos benne, hogy nagy dolgokra hivatott, míg Cunningham örül, hogy szert tett egy barátra („You And Me (But Mostly Me)”).
Ugandába érkezésükkor szembesülnek a helyi valósággal, az idegenvezetőjükkel történő találkozás után a falubeliek mindennapjaikról mesélnek a misszionáriusoknak: a rendszeres éhezésről, szegénységről, AIDS-ről és a kegyetlenkedő törzsfőnökről, elátkozva létezésüket („Fuck You, God!” / „Hasa Diga Eebowai”). Price és Cunningham találkozik a korábban Ugandába érkezett mormon misszionáriusokkal, akik a helyieket sikertelenül próbálták mormon hitre téríteni. Elder McKinley, a körzet vezetője arról a technikáról beszél nekik, amivel a mormon élet kihívásait, köztük saját szexuális elfojtásait is kezelni próbálja („Turn It Off”). Mindenki egyetért, hogy érzéseiket bármi áron rejtve kell tartaniuk. Bár Price kétkedik és zaklatott, Cunningham megnyugtatja, emlékeztetve arra, hogy biztosan nagy hatással lesznek a falu életére („I Am Here for You”).
Price biztos benne, hogy neki sikerülni fog, ami a többi mormon hittérítőnek nem, hogy hirdesse Joseph Smith, az „amerikai próféta” tanait („All-American Prophet”). Az ugandaiaknak azonban Price túl arrogáns. Térítési kísérlete után megérkezik Butt-Fucking-Naked, és elrendeli a nők rituális megcsonkítását a faluban, a helyiek tiltakozását pedig egyikük megölésével fojtja el. Eközben Nabulungi a földi paradicsom ígéretétől megigézve egy szebb életről ábrándozik („Sal Tlay Ka Siti”). A falusiak bajait Price végül nem tudja elviselni, hátrahagyja társát és kéri áthelyezését Orlandóba, miközben Cunningham egyedül próbál felnőni a feladathoz („Man Up”).
Cunningham nem sokat tud a Mormon könyvéről, ezért saját kitalált történeteivel, sci-fi elemekkel egészíti ki („Making Things Up Again”). Cunningham kreatív történetei erkölcsi választ adnak az ugandaiak napi problémáira, ennek köszönhetően kezdenek hallgatni rá. Cunningham bűntudatot érez, amiért ferdítve adja elő a hite igazságait, de úgy okoskodik, ha segít vele az embereknek, az biztosan nem lehet rossz. Eközben Price saját gyerekkori csínyeit, bűneit próbálja feldolgozni („Spooky Mormon Hell Dream”). Price meggondolja magát, és Ugandában marad. Cunningham megérkezik, és bejelenti, hogy tíz helybéli érdeklődik a mormonizmus iránt. Ezen felbuzdulva Price a tábornokhoz indul azzal az elhatározással, hogy megtérítse („I Believe”).
Cunningham megkereszteli a falubeli megtért híveket („Baptize Me”), a mormon misszionáriusok megünneplik a sikert („I Am Africa”). Price kísérlete, hogy a tábornokot megtérítse, sikertelen. Kávéba fojtja bánatát, ekkor talál rá Cunningham. Mormon vezetők érkeznek, hogy gratuláljanak nekik a sikerhez. Ünneplés közben az ugandai hívők előadják mindazt, amit Cunninghamtől tanultak („Joseph Smith American Moses”) – a mormon vezetők a torzításokon felháborodva minden misszionáriust hazaküldenek, az ugandaiakkal pedig közlik, hogy hiába tértek meg, nem mormonok. A falubeliek úgy döntenek, példabeszédként veszik Cunningham történeteit, nem szó szerinti igazságként. Price felismeri, hogy a vallásnak nem kell feltétlenül igaznak lennie ahhoz, hogy segítsen az embereken. Cunningham és Price megbékülnek, a mormonok és az ugandaiak végül együtt dolgoznak, hogy eljöjjön a földi paradicsom („Tomorrow Is a Latter Day”).
|
|