Tiszamogyorós

Tiszamogyorós
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállásközség
PolgármesterÉsik Emil (független)[1]
Irányítószám4645
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség618 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 22° 13′ 25″48.320833°N 22.223611°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 22° 13′ 25″48.320833°N 22.223611°E
Tiszamogyorós (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszamogyorós
Tiszamogyorós
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszamogyorós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszamogyorós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszamogyorós község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Észak-Nyírségben, a Tiszakönyöknek nevezett tájon fekszik, a Tisza bal parti oldalán. A folyó áradásaitól mindig is sokat szenvedett falu 1864-ben költözött a jelenlegi, negyedik helyére.

A szomszédos települések: kelet felől Lónya, dél felől Benk, nyugat felől Mándok, északnyugat felől pedig Eperjeske.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton csak Mándok vagy Lónya érintésével érhető el, a 4113-as úton. A folyó túlsó partján fekvő Lónyával egy időben pontonhíd, később sokáig csak komp kötötte össze, a két települést összekötő állandó híd megépítése és átadása a 2020-as évtizedben várható.

Története

[szerkesztés]

Nevét a terület jellegzetes növényéről, a mogyoróról kapta, ennek ellenére ma már sajnos nyoma sincs az Árpád-kori mogyoróbokros ligeteknek, sőt mogyoróbokrot is csak elvétve lehet találni.

A falu alapítói a Gutkeled nemzetség tagjai voltak. Legelső említése 1297-ből maradt fenn. Az oklevél szerint korábban a Monoros nevű szántóföldet a szomszédos Benkkel együtt Apaj fia Apaj ispán rokonainak zálogba adta. Úgy tűnik, hogy a birtokot kiváltották a zálogból, mert a XIV. század első felében Apaj fia István, szlavón vicebán volt a birtokosa 1342-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően az oldalági rokonok, a Bacskaiak és a Berencsiek hosszú pereskedés után felosztották Apaj fia István birtokait egymás között.

A Bacskaiak a Dráván túli területeket kapták, a Berencsiekéi lettek a nyírségi falvak, köztük Mogyorós.

A XVI. század végéig a Berencsi családból kiszakadt Anarcsi Tegzesek birtokolták. E család tagja volt a hírhedt Anarcsi Tegzes Borbála, aki korábbi udvarlóját, Bornemissza Miklóst kerecsenyi kúriájában éjszaka álmában embereivel lekaszaboltatta.

1588-ban említést tesznek Anarcsi István kúriájáról. Az Anarcsi-részt 1588-ban zálogba vette Lónyay Gergely, aki nemsokára fegyverrel támadt a falura.

A ma is élő családok közül már ekkor többen itt éltek: Berta, Fónagy, László, Ésik, Szél. A Szalmaságiak az 1620-as években, a Fodorok 1660 körül telepedtek le a faluban.

1678-ban, Bacskay-Újlaki György elhunyta után a falu királyi kincstárra szállt.

1683-ban a Vay család kapta adományként.

1720-as országos összeírásban mindössze 8 jobbágycsaládot jegyeztek fel, de ennél biztosan többen éltek a faluban.

1746-ban Vay Borbála kezével gróf Teleki János is földesura volt, 1784 után Czobel Borbála birtokaként már 282 lakos élt benne.

A mogyorósi református anyaegyház 1747-ben jött létre gróf Vay Borbála asszony jóvoltából. Korábban Mándok filiája volt.

Szabolcs vármegye katonai leírói 1782–85 között Mogyorós néven jegyezték fel. Ekkor a falunál, a homokbuckák között egy nagyobb, ritkás erdő húzódott. A rétjei bozótosak, nagyon mocsarasak voltak, a nagyobb, soha ki nem száradó mocsarakat nád nőtte be. Eperjeske irányába homokbuckák sora húzódott, az ezer lépésre folyó Tiszán volt egy komp. Fényes Elek Geographiai szótárában (1851) Mogyorós faluként szerepel Szabolcs vármegyében 406 lakossal, termékeny gabonaföldekkel. A Tisza sokszor rontott rá a falura, amely mindig arrébb, a mai, negyedik helyére költözött. A községi elöljáróság 1864. május 24-én írott leveléből ismerjük a falu régebbi helyeit: “…Téglás, mely helyen legelsőbben volt a helység települve, jelenben szántóföldnek használtatik, Csetér, hol a helység másodszor lévén letelepülve, mely tér jelenleg szinte szántóföld, Otskafalu, hol hajdan a harmadik helye volt a letelepülésnek, jelenben szántóföldnek használtatik…" Szabolcs vármegye monográfiája (1939) már a jelenlegi helyén mutatta be: az 1620 hold területű, erdős, legelős település 873 lakosának az őstermelés nyújtott megélhetést a kis- és törpebirtokokon.

A századfordulón a falu látványos fejlődésen ment keresztül. Lélekszáma átlépte az ezret, ekkor épült ki a Mándok felé vezető új utcája (a mai Szabadság utca, korábban Erzsébet utca). Az első világháború Mogyoróst sem hagyta érintetlenül, 15-en áldozták életüket a hazáért.

A század elején egy tűzvészben az egész falu majdnem megsemmisült, azután már vályogfalú, bádog- és cseréptetős házakat építettek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: N. Ésik Bálint (független)[3]
  • 1994–1998: N. Ésik Bálint (független)[4]
  • 1998–2002: Ésik Bálint (független)[5]
  • 2002–2006: Ésik Bálint (független)[6]
  • 2006–2010: Ésik Bálint (független)[7]
  • 2010–2014: Ésik Bálint (független)[8]
  • 2014–2019: Ésik Bálint (független)[9]
  • 2019–2024: Ésik Árpád (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Ésik Emil (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
687
694
715
689
593
607
618
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a falu lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 17,8% cigánynak, 1,2% ukránnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,2%, református 82,4%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 1,2% (12% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 13% cigánynak, 1,3% bolgárnak, 1,2% ukránnak, 0,5% ruszinnak, 0,3% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 72,7% református, 2,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% ortodox, 2,2% felekezeten kívüli (18,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A mogyorósi református templom

A műemlék jellegű, késő barokk stílusban 1830-ban készült református temploma a Béke utcán áll. A háromszintű homlokzati tornyos, boltozatos teremtemplom fatornya 1856-ban leégett. A templom előtt áll a 2007. június 3-án felavatott turulmadaras világháborús emlékmű, melyen 35 helyi hősi halott neve olvasható.

Programok

[szerkesztés]

Aratási lovasnap

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Tiszamogyorós Helységnévtár
  13. ↑ Tiszamogyorós Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]