Tyukod

Tyukod
Tyukod címere
Tyukod címere		 Tyukod zászlaja
Tyukod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállásnagyközség
PolgármesterKajdi Szabolcs (független)[1]
Irányítószám4762
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség1824 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 08″, k. h. 22° 33′ 02″47.852222°N 22.550556°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 08″, k. h. 22° 33′ 02″47.852222°N 22.550556°E
Tyukod (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tyukod
Tyukod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tyukod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyukod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tyukod nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szatmári-síkságon, az ország keleti csücskében, az Ecsedi-láp szélén terül el. Mátészalkától 28 kilométerre délkeletre található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a Porcsalmától Ura érintésével az országhatárig húzódó 4923-as út, ezen érhető el a két említett település irányából. Az ország távolabbi részei felől közúton a 49-es főúton közelíthető meg, porcsalmai letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Csenger-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Porcsalma-Tyukod vasútállomás a két névadó település határvonalán helyezkedik el, a 4923-as út vasúti keresztezése mellett.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a hajdan személynévként is használt magyar tyúk főnév -d képzős származéka.

Az egyetlen település Magyarországon, melynek neve ty betűvel kezdődik (bár Erdélyben van más ty-s település is: Tyéjházcsoport és Tyej).

Története

[szerkesztés]

Az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település. Az Ecsedi-lápot a környező falvak népe Rétnek, a környező vidéket pedig Rétoldalnak nevezte.

1181-ben a cégényi monostor határjárási okmányában Etetyukoda, 1344-ben Ekethykodya, 1345-ben Ochechykudya, 1410-ben Thykud, Thywkwd alakban írták. 1219-ben két község volt: az egyik a Szente-Mágócs nemzetség alapította Egyedkuttya, a későbbi Eketyukod. A másik Tyukod (amely 1334-ben egyházzal is bírt) ősi uraként a Tyukodi nemzetséget jegyezték fel, de mellette a 13. században a Kölcseyek is birtokolták. 1389-ben Tyukod határából egy részt kiszakított a Káta nemzetség és azon a területen alapították meg Porcsalmát. 1395-ben Tyukod földesura Domahidy Miklós volt. 1406-ban Eőry Ambrus, 1424-ben Kazai Kakas Miklós és Kászonyi Pogány Domokos, 1449-ben Jármy László, Ramocsaházy Tamás, Zsadányi Tamás és Santhus Miklós kapott benne jószágot, de mellettük a Lónyay család és az Eőryek is birtokolták. 1514-ben, a Dózsa-féle parasztfelkelés-nél a tyukodi nemesség a „keresztes pórokhoz” állt, amiért minden birtokukat elkobozták és a falu Báthory András főispán kezére jutott.

Tyukod 1907. évi pecsétje

1750-ben Rápolthi Nagy Sándor és György nyert egész Tyukodra királyi adományt, ők voltak a legnagyobb birtokosok a 19. század közepéig az Uray, a Kanyó, a Szalay és a Gyene családokkal együtt. Szatmár vármegye katonai leírói 1782–1785 között elég kevés adatot jegyeztek fel róla: az Ecsedi-láp áradáskor a rétek nagy részét elöntötte, ám azok ismét kiszáradtak. Fényes Elek a Geographiai Szótárban ezt közölte róla: „Szatmár vármegyei falu, határa lapos, de termékeny, nádja, szénája az Ecsedi-lápon sok; 872 lakosa van.”

Szatmár vármegye monográfiájában kisközségnek nevezték az Ecsedi-láp mellett, 266 házzal és 1 599 lakossal, határa (amelynek nagy része a 20. század elején a szép, emeletes kastélyban lakó báró Uray családé volt), 10 819 holdra terjedt ki.

Itt feküdt hajdan Bürgezd, amely 1546-ban még népes község volt (nevét ekkor Bylygezd alakban írták), ahol az 1500-as évek közepe körül Peökry Pálnak volt részbirtoka. A 17. században pusztult el, lakosai Tyukodra költöztek, ahol egy róluk elnevezett utcát talán a mai napig Bürgezdinek hívnak az idősebb emberek. Szintén Tyukod határa rejti az elpusztult Jánosi helység területét; a falu a néphagyomány szerint a láp ingoványaiba süllyedt.

Zsidósága

[szerkesztés]

Halmos Sándor így ír Tyukod zsidóságáról.

"A tyukodi zsidóság a Csenger környéki zsidóság része volt, akiket egyenes, istenfélő embereknek ismertek. Az 1848/49-es szabadságharcban Klein Farkas haszonbérlő nemzetőr lett. Az I . világháborúban elesett Klein József. A zsidóság főleg kereskedéssel foglalkozott. Már az első bécsi döntés után Tyúkodon élt Herskovits Mórné birtokos, akinek vegyeskereskedése is volt, amelyet két fiával - Dezsővel és Mórral - közösen vezetett, jelentős volt Klein Antal vegyeskereskedése is, amelyet 1934-től fia, Klein József vezetett. A zsidóságnak temploma nem volt, csak egy kétszobás, piros cseréptetős parasztház állott a többi között, melyet középen egy kis bejáró választott el. A jobbra nyíló szobában a sakter lakott, balra a helyi templomként használt helyiség volt. 1941-ben a zsidóság létszáma 80 fő. 1944-ben 77 főt deportálnak előbb a mátészalkai gettóba, majd Auschwitzba. A holokausztot 12-en élték túl - köztük egy nő -, de mivel lelki nyugalmat nem találtak, 1949-ben elhagyták a települést. Az egyetlen nő Izraelben él."[3]

Tyukodnak van egy zsidó temetője, amelyet már nem használnak, de a szomszédos református temetővel együtt kaszálják.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bereczky István (független)[5]
  • 1994–1998: Bereczky István (független)[6]
  • 1998–2002: Bereczky István (független)[7]
  • 2002–2006: Bereczky István (független)[8]
  • 2006–2010: Nagy Miklós (független)[9]
  • 2010–2012: Nagy Miklós (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2013–2014: Czibere József (független)[11][12]
  • 2014–2019: Czibere József (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019–2024: Czibere József (független)[14]
  • 2024– : Kajdi Szabolcs (független)[1]

A településen 2013. március 10-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert Nagy Miklós addigi kormányoldali polgármestert 2013. január 1-jével a csengeri járási hivatal vezetőjének nevezték ki, így összeférhetetlenség miatt lemondott településvezetői,[15] illetve megyei közgyűlési képviselői tisztségéről is. A választáson hárman indultak, de a győztes egymaga több mint 61 százalékát szerezte meg az érvényes szavazatoknak.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2041
2029
2025
1959
1848
1846
1824
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,6% románnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,5%, református 73,4%, görögkatolikus 6,2%, felekezeten kívüli 3,6% (10,1% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,8% románnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek és ruszinnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,4% volt római katolikus, 58,3% református, 4,9% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% ortodox, 5,6% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom: 1792 – ­1794 között épült. Orgonáját 1814-ben Nagyváradon építette Kremmer János. 1906-ig a szatmárnémeti Láncos-templomban szólt, majd megvásárolták a tyukodiak. Érdekessége a hangszernek, hogy ettől a mestertől ez az egy van Magyarországon. A templom 30 méter magas tornyában két harang van. A nagyobbik, 1080 kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1948-ban Budapesten. A harang felirata büszke üzenet, mely szerint „Tyukod magyar volt, református volt, ma is az, és az is marad.”
  • Uray kastély: Az egyemeletes épületet báró Uray Kálmán építette klasszicista stílusban a 19. században. Egyszerű homlokzatát középen emeletes, négy sima dór oszlopból álló portikusz díszíti. Ma könyvtár és diákotthon.
  • 11 kilátó, egyenként 11,5 méter magasak.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Halmos, Sándor.szerk.: Nagy Ferenc: SZATMÁR VÁRMEGYE ZSIDÓSÁGA, 138. o. (2008) 
  4. ↑ Tyukod (hu-HU nyelven). Izraelita Temetők, 2015. március 3. (Hozzáférés: 2023. november 19.)
  5. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  7. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  11. ↑ a b Tyukod települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. ↑ A nap a független polgármester jelölteké - időközi választások (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  13. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  14. ↑ Tyukod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  15. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Tyukod Helységnévtár
  18. ↑ Tyukod Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]