Ungváry Krisztián | |
2014-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1969. október 30. (55 éves) Budapest |
Ismeretes mint |
|
Szülei | Ungváry Rudolf |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | ELTE BTK (1989–1999) |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Kutatási terület | 20. századi had- és politikatörténet; a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság története |
Tudományos fokozat | PhD (1999) MTA doktori (2015) |
Munkahelyek | |
ELTE BTK | oktató (1995–1999) |
Színház- és Filmművészeti Egyetem | oktató (2007–2009) |
Miskolci Egyetem | kutatóprofesszor (2023–) |
1956-os Intézet | kutató (2000–2019) |
Jelentős munkái | Budapest ostroma 1944–1945 A Horthy-rendszer mérlege A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 |
Szakmai kitüntetések | |
a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje (2022) | |
Ungváry Krisztián weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungváry Krisztián témájú médiaállományokat. |
Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. –) magyar történész, egyetemi oktató, borász,[1] az MTA doktora. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia.
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német–történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákköri Konferencia első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg.
2000 és 2019 között az 1956-os Intézet, majd 2019-ben a jogutód Veritas Intézet tudományos munkatársa volt.[2] Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori képzésén témavezető. 2007 és 2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német–magyar–lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatainak történetét öleli át, valamint foglalkozik falerisztikai (kitüntetéstani) kutatásokkal is. 2015-ben a Horthy-korszak politikai rendszeréről szóló monográfiájával MTA doktora fokozatot szerzett. 2023-tól a Miskolci Egyetem kutatóprofesszora.[3]
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor Kiss László alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az Élet és Irodalomban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt.[4] A rágalmazás vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváryt és a lapot.[5] A Facebook nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.[6] Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián kutatók a levéltári kutatásaik eredményét 2011. március 2-án mutatták be a szigoruantitkos.hu weboldalon, ahol a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatai és életrajzaik szerepelnek.[7][8] 2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez – Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra perrel fenyegette Ungváryt,[9] de mégsem perelte be.
Nemcsak történészként tevékenykedik, hanem gyűjtő is. Rákosi Mátyáshoz köthető, 1941 és 1970 között keletkezett dokumentumok – hivatalos papírok, fogalmazványok, levelek -, összesen 264 darabból álló irathagyaték került Ungváry Krisztián birtokába, melyet egy meg nem nevezett embertől vásárolt meg. Az iratokat állítólag Cipruson egy szállodai szoba ruhásszekrényében levő táskában találták meg.[10] Az Ungváry Krisztián birtokában maradt iratok digitalizált másolatgyűjteményét 2019-ben teljes egészében elérhetővé tette Budapest Főváros Levéltára.[11]
Történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkész mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, azóta a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.