Vaja

Vaja
Vaja légifotója
Vaja légifotója
Vaja címere
Vaja címere		 Vaja zászlaja
Vaja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásváros
PolgármesterTisza Sándor Rajmund (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4562
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség3368 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség123,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″47.999444°N 22.171111°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″47.999444°N 22.171111°E
Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Vaja
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vaja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Székelyvaja.

Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye középső-keleti részén helyezkedik el, a Nyírség északi peremén. Különálló településrésze az északi határszéle közelében Rákóczitanya.

A térség fontosabb települései közül Rohod 3, Őr 4, Jármi 9,5, Mátészalka 14,, Vásárosnamény pedig 20 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől Nyírmada, északkelet felől Pusztadobos, kelet felől Nyírparasznya, délkelet felől Papos, dél felől Őr, délnyugat felől Kántorjánosi, nyugat felől Baktalórántháza, északnyugat felől pedig Rohod.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúri elérési útvonala a 49-es főút, amely a nyugati határszéle közelében, a várostól alig 2 kilométerre ágazik ki a 41-es főútból az országhatár irányába, és végighalad a lakott területén. Az ország távolabbi részei felől a 41-es, majd a 49-es főúton érhető el a legegyszerűbben, míg Ópályival a 4116-os út kapcsolja össze.

Vasúton a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon érhető el, amelynek két megállási pontja van itt, az egyik a szomszéd faluval közös. Vaja-Rohod vasútállomás a belterület északi részén helyezkedik el, nem messze a 49-es főút vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 41 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Rákóczitanya megállóhely a névadó településrész déli széle közelében található, közúton csak a 41-es főút felől érhető el, a 41 101-es számú mellékúton.

Története

[szerkesztés]
A Vay-kastély 1906-ban. (Ismeretlen festő műve)

Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először 1272-ben említik IV. Béla király birtokadományozásakor, ekkor a név Woya és Waya alakokban fordult elő. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök volt a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.

1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették. 1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.

A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.

A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.

1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.

Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.[3]

Vay Ádám szobra a kastély szoborparkjában

1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.[4] A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.

A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a Baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.

2009. július 1. óta város.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
1990–1994 Tisza László független[5]
1994–1998 Balogh Gyula független[6]
1998–2002 Tisza Sándor független[7]
2002–2006 független[8]
2006–2010 független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2020 független[12]
2020–2024 Tisza Sándor Rajmund független[13][14]
2024– Fidesz-KDNP[1]

A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[15] mert a kisvárost 1998-tól vezető Tisza Sándor 2020. május 2-án, 56 évesen váratlanul elhunyt.[16][17][18] A választást a korábbi polgármester fia nyerte meg.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3639
3588
3515
3488
3329
3402
3368
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]

2019-ben a település lakossága 3683 volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,4%, református 65,7%, görögkatolikus 9,1%, felekezeten kívüli 1,9% (10,7% nem válaszolt).[20]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,1% volt római katolikus, 52,1% református, 6,5% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[21]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Vaja várkastélya
Nikápolyi csata (Lohr Ferenc festménye)
Az 1980-as években épült katolikus templom
Vajai tó

A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: az Árpád-kori református templom és egy régi lakóház.[22]

1941-ben valamennyi aradi vértanúról utcát neveztek el.

Híres vajaiak

[szerkesztés]

Tárogatósok

[szerkesztés]

A kuruc emlékeket őrző városban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek.[23][24][25]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Századai a szent eklézsiának. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  4. ↑ Várkonyi Ágnes, R. : Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyalásokon 1710–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 986. oldal, ISSN 0017-6540
  5. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  7. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  12. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  13. ↑ Vaja települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  14. ↑ Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  15. ↑ Vaja települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  16. ↑ Lovas Gergő: Meghalt Vaja polgármestere, Tisza Sándor (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2020. május 3. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  17. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  18. ↑ Elhunyt Vaja polgármestere. szabolcsihir.hu (2020. május 3.)
  19. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  20. ↑ Vaja Helységnévtár
  21. ↑ Vaja Helységnévtár
  22. ↑ Vaja műemlékeinek listája. (Hozzáférés: 2013. július 29.)
  23. ↑ [1]
  24. ↑ [2]
  25. ↑ [3]

További információk

[szerkesztés]
  • Vaja az utazom.com honlapján
  • Molnár Mátyás: A vajai várkastély; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári múzeumi füzetek)
  • Molnár Mátyás: Vaja, Vay Ádám Múzeum; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Keresztényi Nándor: A vajai negyedszázad. Krónika a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetről; II. Rákóczi Tsz., Vaja, 1985
  • Asztalos János: Játékkert a vajai óvodában; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1990
  • 30 éves a Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1994
  • Száz éves a vajai freskó. Tudományos ülésszak, Vaja 1996. április 19.; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1997 (A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadványai)
  • Vaja; szerk. Németh Péter; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • I. Komédiás Napok a vajai várkastélyban; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • II. Komédiás Napok a vajai várkastélyban. 2005. május 27-29.; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2005
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja, 2006
  • Városavató ünnepség. Vaja, 2009. szeptember 12.; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2009
  • Molnár Mátyás, a múzeumalapító. Emlékülés Molnár Mátyás születésének 90. évfordulóján; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2014
  • Ötvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. Alapítva: Kuruc Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2015
  • A historikus vár negyedszázadai; összeáll. Molnár Sándor; MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, Vaja, 2019