Vaszar

Vaszar
Szent György római katolikus templom
Szent György római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterMezei Zsolt (független)[1]
Irányítószám8542
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség1483 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 17° 30′ 58″47.403250°N 17.516081°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 17° 30′ 58″47.403250°N 17.516081°E
Vaszar (Veszprém vármegye)
Vaszar
Vaszar
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Vaszar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vaszar község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pápától mintegy 8 kilométerre, a Sokoróalja szélén húzódó dombhátak egyikén, a Gerence-patak közelében települt. Külterületén két szőlőhegy található, Mézeshegy és Gyulahegy.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közúti elérését a 8305-ös út biztosítja, ezen közelíthető meg déli irányból, Pápa felől, illetve északról is, Gyarmatnál letérve a 83-as főútról délkeleti irányban. Nyugati szomszédjával, Takácsival a 83 126-os számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Vaszar vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 83 126-os útból észak felé kiágazó 83 309-es számú mellékút teszi lehetővé. Korábban egy ideig gazdasági vasút is indult innen, a ma Malomsokhoz tartozó Ponyvádra (e vasút csekély sínmaradványai még láthatók a Google Utcakép 2022-ben elérhető felvételein, a vonal és a 83-as főút keresztezésénél, Takácsitól északra[3]).

Története

[szerkesztés]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban lakott volt. Első okleveles említése 1332-ből való. Területén az őskortól a késő középkorig terjedően kerültek elő használati tárgyak. A középkor folyamán a győri püspök Veszprém vármegyei birtokainak központja volt. 1403-tól egy ideig a Szent Mauríciusz Monostorhoz tartozott. 1567- 1592 között török uralom alatt állt, majd elnéptelenedett. A 18. században népesült be újra. A Pápától nyolc kilométerre észak-északkeletre elterülő község ősi település. A határai között az 1930-as és 1960-as években végzett régészeti kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy ez a táj az őskortól kezdve lakott volt. A bronzkor, a korai vaskor, az avarok időszaka majd a honfoglalás idejéből előkerült tárgyi emlékek azt igazolják, hogy kedvelt és az emberi életfeltételek kialakítására igen alkalmas terület volt ez már ősidőktől fogva. Erdő és mocsaras tórendszer vette körül a dombvonulatot, melyen a község épült.

1910-ben 2126 lakosából 2125 magyar volt. Ebből 2055 római katolikus, 56 evangélikus volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Andrásné (független)[4]
  • 1994–1998: Kiss Andrásné (független)[5]
  • 1998–2002: Kiss Andrásné (független)[6]
  • 2002–2006: Kiss Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Varga Péter (független)[8]
  • 2010–2014: Varga Péter (független)[9]
  • 2014–2019: Varga Péter (független)[10]
  • 2019–2024: Mezei Zsolt (független)[11]
  • 2024– : Mezei Zsolt (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1507
1489
1475
1438
1530
1517
1483
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 3,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,5% (21,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, románnak és szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 4,1% református, 4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban. Kálvária veszi körül.
  • Vaszar - Gecse Vadásztársaság

Az Ihász Gábor Általános Iskola

[szerkesztés]

A Vaszar, Fő u. 9. alatt található általános iskola 1994. január 6-án vette fel a község neves szülöttje, a 200 éve született nyelvész-paptanár, Ihász Gábor nevét és bő tíz évvel később, 2005. november 26-án ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ezen a napon az intézmény az Oktatási Minisztérium elismerő oklevelében részesült. Az iskolában helytörténeti kiállítás kapott helyet.

Ismert emberek

[szerkesztés]

Sportélet

[szerkesztés]
  • Vaszar SE labdarúgó-, teke- és női kézilabda szakosztályok

Az Ihász Gábor Általános Iskola a labdarúgás utánpótlás-nevelést a Góliát Mc Donald’s Labdarúgó Torna, a Bozsik Labdarúgó Akadémia kereteiben biztosítja. Emellett tömegsport, labdarúgó és sakk-szakkörök működnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  6. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  11. ↑ Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ Vaszar Helységnévtár
  13. ↑ Vaszar Helységnévtár
  14. ↑ Krahulcsán Zsolt: Nyilasból kommunista: Egy átvedlés története. Arc és Álarc, IV. évfolyam 1. szám, 2020. ISSN 1587-7949

Külső hivatkozások

[szerkesztés]