Vindornyalak | |||
A templom légi felvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Targubáné dr. Rendes Katalin (független)[1] | ||
Irányítószám | 8353 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 98 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 14″, k. h. 17° 11′ 33″46.887331°N 17.192519°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 14″, k. h. 17° 11′ 33″46.887331°N 17.192519°E | |||
Vindornyalak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vindornyalak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vindornyalak község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Vindornyalak a Tátika-csoportban, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántót (a 7327-es utat) és Vindornyaszőlőst (a 7331-es utat) összekötő 73 164-es számú mellékúton félúton. A településre nem túl sűrűn járnak a Hévíz és Zalaszántó között járó autóbuszok; pár járat köti össze Keszthellyel és Sümeggel. A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található.
A település első említése 1358-ból való. A 15. századtól a Hertelendy család birtoka, bár a 16. században kisebb nemesi famíliák is megjelentek földesúrként.
1543-ban és 1555-ben a törökök teljesen elpusztították a falut. A következő időszakokban Vindornyalak többször elpusztult, s a 17. század végére végleg elnéptelenedett. A 18. században ismét benépesült, nemesi – főleg a Hertelendy család birtokában álló – földjeit zsellérek művelték. A század végén az új nagybirtokosok a Festeticsek lettek, akik folytatták a települést fejlesztését. Vindornyalak gazdag szőlő- és gyümölcsterméssel bírt, amelyet Keszthely piacán értékesíthetett, azonban más nem nagyon termett meg földjén.
Az elzárt települést a 20. században nagyban sújtotta az elvándorlás, lakossága az 1857-es csúcshoz (486 fő) képest mára mintegy az ötödére csökkent. Mindazonáltal a Balaton közelsége lehetőséget biztosított a falusi turizmus meghonosodására, ám a település nehéz elérhetősége továbbra is nagy akadály Vindornyalak fejlődésében.
A településen 2013. március 10-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 81 | 82 | 77 | 72 | 94 | 100 | 98 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 75%, cigány 22,7%. A lakosok 77,9%-a római katolikusnak, 4,4% reformátusnak, 7,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (10,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 67%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 2,1% ukránnak, 2,1% németnek, 10,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (27,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 2,1% református, 2,1% egyéb keresztény, 14,9% felekezeten kívüli (53,2% nem válaszolt).[14]