Visznek | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Gyöngyösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fodor János (független)[1] | ||
Irányítószám | 3293 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1098 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 49,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Visznek weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Visznek témájú médiaállományokat. | |||
Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
A vármegye déli részén fekszik, a Gyöngyös-patak két partján, Gyöngyöstől 22 kilométerre délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen.
A szomszédos települések: északkelet felől Nagyfüged, kelet felől Zaránk, délkelet felől Erk, dél felől Tarnaörs, nyugat felől Jászárokszállás, északnyugat felől pedig Adács. Észak felől a legközelebbi település Karácsond, de a közigazgatási területeik nem határosak.
Csak közúton közelíthető meg, Jászárokszállás vagy Tarnaörs érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Vámosgyörk–Újszász-vasútvonal Jászárokszállás vasútállomása kínálja, néhány kilométerre nyugatra.
Visznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikákban. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk feljebb a "víznek".)
Az 1552. évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történt újjáépítésig lakók nélkül állott. 1750-ben 67 volt a község adófizetőinek száma.
Az első világháború mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.
A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.
A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1131 | 1115 | 1113 | 1092 | 1102 | 1077 | 1098 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,4% (17% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% németnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[12]
Adács | Karácsond | Nagyfüged |
Jászárokszállás | Zaránk | |
Jászberény | Jászdózsa | Erk Tarnaörs |