Vámosoroszi

Vámosoroszi
A műemlék református templom légifotója
A műemlék református templom légifotója
Vámosoroszi címere
Vámosoroszi címere		 Vámosoroszi zászlaja
Vámosoroszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterVégh Endre (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4966
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség451 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 41′47.983333°N 22.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 41′47.983333°N 22.683333°E
Vámosoroszi (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Vámosoroszi
Vámosoroszi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vámosoroszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosoroszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vámosoroszi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye keleti részén, a Szatmári-síkságon, az ukrán határ közelében fekszik, lakott területét a Tapolnok patak szeli ketté.

Szomszédai: észak felől Fülesd, északkelet felől Kölcse, kelet felől Csaholc, dél felől Kisnamény, délnyugat felől Darnó, nyugat felől pedig Kisszekeres.

A határos települések közül Csaholc, Fülesd, Kisszekeres és Nemesborzova is 4-5 kilométernyi távolságra fekszik; a térség más fontosabb települései közül Beregsurány 27, Csengersima 18, Cégénydányád pedig 15 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központjában keresztezi egymást a Mánd-Rozsály közt nyugat-keleti irányban húzódó 4132-es és a Zsarolyán-Fülesd közt dél-északi irányban vezető 4133-es út, ezeken érhető el a környező települések, illetve a 491-es főút felől is. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő közúti elérési útvonala a 491-es főút, amelyről Mándnál célszerű letérni a 4132-esre.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Kisszekeres megállóhelye.

Története

[szerkesztés]

A település nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor nevét Uruczy (Oroszi) alakban írják. A falut ukrán (orosz) telepesek lakták, s vámszedőhely volt.

A 14. században birtokosai a Kölcsey és a Matucsynai családok voltak.

1419-ben a falu egy részét Zsigmond király Báthori Istvánnak és fivérének, Benedeknek adományozta, míg másik felét Kusalyi Jakcs István kapta meg.

1524-ben Drágffy János országbíró lett birtokosa.

1633-ban Bethlen István és Péter birtokaként tartják számon.

1810-től több birtokosa is volt, így a Domahidy, Tolnai, Szenichey, Mándy és Gulácsy családok is.

A 17. század második felében a Luby, Maróthy, Fábri és Rédhey családok voltak a falu tulajdonosai.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elpusztult.

1945-ig birtokosa volt még a Staudinger és a Chisteph család is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
515
517
517
500
449
460
451
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,9%, református 76%, görögkatolikus 2,6%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 0,6% (16,7% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% bolgárnak és ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,4% volt római katolikus, 68,6% református, 3,3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% evangélikus, 4,7% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma a 15. században épült, késői gótikus stílusban. Az egyhajós, homlokzati tornyos épület műemlék. A templomban a középkori, naiv festményeknek tetsző festett faliképek találhatók. Festett fabútorzata a 18. századból való.
  • A község népi építészetét képviselő szárazmalmát a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállították, ahol megtekinthető.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
  • Inántsy-Pap Elemér (1881–1964) ügyvéd, kincstári ügyész, miniszteri osztályfőnök, Szatmár vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, országgyűlési képviselő (1939–1944).[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  13. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  14. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 9.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  15. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Vámosoroszi Helységnévtár
  18. ↑ Vámosoroszi Helységnévtár
  19. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján; hozzáférés: 2023. szeptember 11.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]