Walter Amelung

Walter Amelung
SzületettWalter Oskar Ernst Amelung
1865. október 15.[1][2][3][4]
Szczecin[5]
Elhunyt1927. szeptember 12. (61 évesen)[1][2][3][4]
Bad Nauheim[6]
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • antropológus
  • művészettörténész
  • régész
Iskolái
Sírhelyerómai protestáns temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Amelung témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Walter Oskar Ernst Amelung, névváltozat: Walther Amelung (Stettin, ma: Szczecin, Lengyelország, 1865. október 15. – Bad Nauheim, 1927. szeptember 12.) német régész.

Élete

[szerkesztés]

Hermann Amelung biztosítási ügyekkel foglalkozó ügyvéd és Antoine Lebrun (elhunyt: 1904) legfiatalabb gyermeke volt. Anyja a drezdai Udvari Színház művésznője volt. Középfokú tanulmányait szülővárosában, a Marienstiftsgymnasiumban végezte, ezután a Tübingeni Egyetemen ókortörténetet hallgatott. 1884-ben a Corps Borussia Tübingen diáktársaság tagja lett, a későbbi neves történész Walther Stein társaságában.[7] Később a Lipcsei Egyetemen és a müncheni Lajos–Miksa Egyetemen tanult tovább, itt doktorált 1888-ban Heinrich Brunn vezetése alatt. Brunntól javaslatokat is kapott tudományos pályája tekintetében.

Amelung, aki egy, a 19. század elején híres színészcsalád sarja volt, egyetemi tanulmányai után két éven át mint színész tevékenykedett Münchenben és Berlinben, csak ezután fordult végleg a klasszikus régészet felé. 1891 és 1893 közt hosszabb utazásokat tett a Földközi-tengeren, amelyeken széles körű ismereteket szerzett az ókori szobrászatról. Egyedi fényképsorozatot készített az antik szobrokról (Paul Arndt és Georg Lippold közreműködésével). A sorozatot egy Corpus Statuarum Antiquarum című, antik szobrokat tartalmazó kiadvány előkészítő munkájának szánták, amely azonban sosem valósult meg.

1895-től Rómában élt, a Német Régészeti Intézet (Deutschen Archäologischen Institut) megbízottjaként. Számos művészeti útmutatót írt, s jelentős mértékben hozzájárult sok ókori szobor rekonstrukciójához. Az első világháború alatt el kellett hagynia Rómát, tanított a berlini Humboldt Egyetemen és az akkori Lessing Egyetemen. 1917-ben a Göttingeni Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[8] A háború után, 1921-ben rábízták a római Német Régészeti Intézet (Deutschen Archäologischen Institut) irányítását. A római protestáns temetőben nyugszik, August von Goethe közelében.[9] Jelentős görög és latin fordítói munkássága is. Tiszteletbeli tagja volt a Society for the Promotion of Hellenic Studies-nek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  4. ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. ↑ Kösener Corpslisten 1960, 126/118.
  8. ↑ Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Bd. 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Bd. 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, ISBN 3-525-82516-1, S. 26.
  9. ↑ Cimitero Acattolico – Nichtkatholischer Friedhof im Reiseführer von Schwarzaufweiß.

Források

[szerkesztés]
  • Amelung életrajza a Deutsche Biographie-ben
  • Reinhard Lullies: Amelung, Walther, megjelent: Reinhard Lullies, Wolfgang Schiering (szerk.): Archäologenbildnisse. Porträts und Kurzbiographien von Klassischen Archäologen deutscher Sprache. von Zabern, Mainz 1988, ISBN 3-8053-0971-6, 160–161. oldal
  • William M. Calder III: Amelung, Walther, megjelent: Nancy Thomson de Grummond (szerk.): Encyclopedia of the History of Classical Archaeology, Bd. 1, Greenwood, Westport (Connecticut) 1996, ISBN 0-313-22066-2, 40–41. oldal
  • Eckhard Wendt: Stettiner Lebensbilder (= Veröffentlichungen der Historischen Kommission für Pommern. Reihe V, Bd. 40). Böhlau, Köln/Weimar/Wien 2004, ISBN 3-412-09404-8, 33–35. oldal
  • Sylvia Diebner: Amelung, Walter. megjelent: Peter Kuhlmann, Helmuth Schneider (szerk.): Geschichte der Altertumswissenschaften. Biographisches Lexikon (= Der Neue Pauly. Supplemente. Band 6). Metzler, Stuttgart/Weimar 2012, ISBN 978-3-476-02033-8, 25. oldal

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter Amelung című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.